2016 4/308 GCDREG

2016.01.16 Szombat

Arany János örökbecsű sorai a mai napon szerencsére nem igazak. Szikrázó napsütésre ébredtünk, mikor elindultunk Drégely várának, illetve ami maradt belőle, a romjainak felderítésére. Zoli is velünk tart.

---

Zavartalan a napsütés, de a hőmérő 0 °C alatti értéket mutat, mikor leszállunk a vonatról Drégelyvár vasúti megállóhelyen. Meglepetten tapasztaljuk, hogy itt még maradt a napokban leesett hóból. Az elmúlt két hétben volt az országban mindenféle csapadék, eső, ónos eső, havazás. Nálunk az Alföldön inkább csak az előző kettő, mert havat csak hószállingózás formájában láttunk, ami szinte azonnal elolvadt, amint leesett. Itt viszont 3-4 cm körüli fagyott tetejű hóréteg van. Mindenesetre (mint a néger gyerekek), alaposan rácsodálkozunk a “sok” hóra, mert az utóbbi időben minket Szolnokon, rendszeresen elkerül a hóesés.

Később magasabbra érve, a platón, ahol nincsenek árnyékok, sok helyen már csak lepelnyi havas vagy csak hófoltos területek vannak, mert a napsugár, ahol hozzáfért, felszívta a havat.

Az egyik vadkerítésen átvezető létrára felmászva, Zoli “lenéz” bennünket, akarom mondani, készít rólunk egy fényképet olyan perspektívából, ahogyan az alacsonyan repülő madarak láthatnak bennünket. Természetesen a fotózkodás kölcsönös, így Ő alulnézetből kerül megörökítésre.

A napsütésben hőérzetünk és hangulatunk magasabb szintre hág. Még Vé is elfelejti ötpercenként bemondani, hogy fázik. Az úton helyenként meglepetésben van részünk. Ugyanis a fanyűvők nehéz gépei alaposan felszántották az erdei utakat, alig lehet átjutni egyes szakaszokon. A vízen látható jég is csak illúzió, mert olyan vékony, hogy ha rálépünk, rögtön beszakad és sáros lébe merül a lábunk. Szerencsére a túracipőnk membránjai nem engedik a vizet a cipő belsejébe.

Minden nehézség ellenére, lassan Drégelyvár alá érünk. A távolban feltűnnek az első falmaradékok, majd következnek az információs táblák. A Szondi Emlékút tábláján elolvassuk a vár történetének rövid összefoglalóját, majd a geoláda keresésére indulunk.

Ez nem túl egyszerű, mert a GPS jel ugrál és egy sziklahasadékban kellene a rejtőzködő láda nyomára akadni. Persze, mindenhol sziklahasadékok vannak, a talaj pedig veszettül ingatag, részben a rárakódott hótól, részben az alatta lévő kőgörgeteg miatt. Össze-vissza járjuk a területet. Ezúttal Zolinak kedvez a szerencse, mert az egyik hasadékban felfedezi a kikukucskáló ládát. Van is vigyorgás! Vé közben lemarad, nem neki való a meredek, görgeteges terep. A logbookba bekerül a bélyegzőnk lenyomata. Online, térerő hiányában, nem tudunk logolni, ezért a jelszót lefényképezzük és a találat regisztrálását későbbre halasztjuk. A láda visszakerül a rejtekébe. Nem igényel erős álcázást, mert idegen ide nem nagyon téved, a ládászoknak pedig segítség, ha némileg látható mert a sziklafal aljában a GPS vétel nagyon bizonytalan. Szerencsére keresgélés közben úgy összejártuk a területet, hogy lábnyomaink sem vezetnek senkit a rejtekhez.

Miután végeztünk, indulunk vissza Vé-hez, aki előttünk küzd a talpon maradásért. Mivel Ő pehelysúlyú versenyző, nehezebb a dolga. Ahol az én ólomsúlyom kellő súrlódást generál, ott Ő még lazán megcsúszik, pedig egyforma túracipőnk van, csak az enyémnek kopottabb a talpa.

Következik a vár alsó részének szemügyre vétele, majd a vár tövében lévő pihenőhelyen az ebéd elfogyasztása. Zolinak nem jó a jeges pad, törökülésben kiül az egyik havas várfaldarabra és pasaként tekintget körbe.

Evés közben mi Vé-vel ácsorgunk, mert nekünk sem a pad, sem a várfal nem jó, közben felváltva, hol a várat, hol a környező tájat szemléljük, mellyel az Alföldhöz szokott szemünk nem tud betelni.

Ebéd után tovább indulunk a vár felső részébe, hogy azt is szemügyre vegyük. Innen még jobb a kilátás. Rálelünk a vár Vendégkönyvét rejtő ládikára, melybe természetesen beírunk.

Zoli fiatalsága minden erejével felmászik a legmagasabb pontra, ahonnan ismét (le)fényképez bennünket. Fentebb is vannak pihenő padok, de ezek a szél által összehordott hó miatt nem használhatók.

A vár ezen feléből is szép a kilátás és itt is tábla meséli el az 1552-es ostromot, amikor Szondi és maroknyi csapata életét áldozta. Lassan körbe is értünk a várban, búcsúzunk a sziklavár falaitól.

Vetünk még egy búcsúpillantást a falak maradványira, majd megkezdjük leereszkedésünket a Schaffer-kúthoz az északi oldalon. Most látjuk, hogy milyen jó döntés volt, hogy Drégelyvár vmh-től jöttünk felfelé, ugyanis a lefelé vezető út igen meredek és nagyon csúszik. A hó a korábbi ónos eső okozta jégrétegre esett, amit részben takar, részben ha rálépünk, sikamlós meglepetést okoz. Fényképezni nem tudok, mert igencsak kapaszkodni kell a füleimbe, hogy el ne zúgjak. Helyenként csak gatyaféken tudunk haladni, mert talpon maradni életveszélyes. Erről az oldalról, hiába rövidebb az út, nem tudtunk volna felkapaszkodni a várhoz. Szerencsére mindannyian épségben leérünk! Mivel a közelben lévő vasúti megállóhelyen télen a vonat nem áll meg, ezért be kell gyalogolnunk Drégelypalánkra. A településen megnézzük a Szondi emlékművet, majd a Várkapitány Vendéglőben egy-egy pohár bor mellett felmelegszünk, ami igencsak jól esik áthűlt testünknek. Vé is kipróbálja a Jézuskától kapott, új okostelefonjának fotós képességeit. Most már használható, nem VGA minőségű képeket készít.

A melegtől és a bortól kissé elpilledve, már majdnem sötétben érünk a vasútállomásra, ahol a váróban kellemesen dorombol a befűtött kályha. Hálával gondolunk a forgalmistára, aki megrakta. Alaposan áttanulmányozva a menetrendet, az igen ritkán közlekedő vonatok közül a Balassagyarmatra menőt választjuk, ahonnan Aszód felé van csatlakozásunk. A 78 sz. vasútvonalon még úgysem jártunk!

A nap mérlege:

Bejárt útvonal:

Drégelyvár vm. – – – GCDREG – – – Drégelypalánk vá.

Megtett távolság: kb. 11 km
Szintkülönbség: 611 m.
Átlagsebesség: 1,53 km/h (mozgásban 3,7 km/h)

A track letölthető innen.

(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.