Akkor most itt a tavasz vagy még tél van? – Foltán-kereszt

2013_10_39 GCmakk

2013.03.23 Szombat


Hurrá! Itt a tavasz! Ha kinézek az ablakon, süt a nap, zöldül a fű. Csak reggelente van még hideg, de ezen lehet segíteni. Menjünk ládázni! Hármasban, Vé, Zoli és én indulunk el a Börzsönybe. Kismarosig utazunk, onnan a Királyréti kisvasúttal folytatjuk a végállomásig. Kellemest a hasznossal! Legalább a kisvasutak iránti vonzalmunkat is kielégítjük Zolival. Mint a vonatkísérőtől megtudtuk, gyorsított személyvonattal utaztunk. Olyan utastájékoztatást nyomott, mintha IC-n utaztunk volna. Stílszerűen mondva Király(réti) volt. “Akkor most itt a tavasz vagy még tél van? – Foltán-kereszt” olvasásának folytatása

Végre esik a hó! – Somoskő

2013_3_32 GCSoKo

2013.01.23 Szerda


A meteorológia sok havat jósolt országosan, aminek nagyon örültünk. Mivel a felszerelésünk nem a vastag hóban való közlekedésre való, ezért sokáig bújtam az előrejelzési oldalakat, hogy merre esik a legkevesebb. Egyértelműen a Karancs környéke látszott nyerőnek, ezért Somoskőt választottuk ki úticélul. Kicsit ugyan gyanús volt, hogy az Északi-középhegységben esne a legkevesebb hó, de történtek már csodák. Reggel fehér tájra ébredtünk. Nézem a vasúti oldalakat, a 82-es, 81-es vonalakon rendben járnak a vonatok. Akkor induljunk, arrafelé biztosan nem esik! “Végre esik a hó! – Somoskő” olvasásának folytatása

Nógrádi séta – 1000 éves múlt (Nógrádi vár) és Berkenye

2012_23-24_23-24 GCmult és GCBERK

2012.11.16 Péntek


Ma Vé-vel indulunk ládázni. Mivel a nap már igen későn kel és hétköznap lévén, több vonat közlekedik, viszonylag későn indulunk el. “Nógrádi séta – 1000 éves múlt (Nógrádi vár) és Berkenye” olvasásának folytatása

A természet műalkotása – Pogány gyökér

2012_13_13 GCPOGA

2012.10.12 Péntek


Ma Vé-vel a Börzsönybe fogunk utazni. Mivel a Vác-Diósjenő vasútvonalon ritkás a menetrend és már hamar sötétedik, ezért korán el kell indulnunk. Hajnali 2 órakor kelünk, valamivel 4 óra után már forog a kerék alattunk. Így is majdnem 8 órakor érünk Diósjenőre. Borult, de szerencsére eső és szélmentes az idő. A szokásos nekikészülődés után elindulunk az állomásnál kezdődő síúton. Közben konstatáljuk, hogy a fényképezőgép megint otthon maradt. Hiába, ilyen korai kelés mellett még a listámat sem látom rendesen elolvasni. “A természet műalkotása – Pogány gyökér” olvasásának folytatása