2016 13/317 GCMehi és GCNEWS

2016.02.27 Szombat

Volt egyszer egy geoláda a magyar geocaching hőskorában, mely Budapest négy, a fő égtájak szerinti “sarkait” mutatta be. Telepítése után röviddel kiderült, hogy mindjárt az első pontja a Fővárosi Vízművek védterületére esik, ezért megszüntetésre került. Később a rejtő némileg átdolgozta és új ládaként megjelentette. E multi felgöngyölítését kezdjük el a mai napon.

---

Mivel fővárosunk kiterjedése igen nagy, így egy nap alatt nem lehetséges a multi végig járása, legfeljebb géperejű járművel. Mint arról hűséges olvasóim már értesültek, mi megszállott gyaloglók vagyunk, így természetesen ezt a multit is gyalog fogjuk végig járni. (Már ahol és amennyire lehetséges.) Mivel ez egy ún. pontról pontra multi, ahol a következő pont koordinátáját csak az előző megtalálásakor kapjuk meg, így előre nem tudjuk az útvonalat megtervezni. A helyszínen derül ki, hogy merre is megyünk tovább. Természetesen az alapvetés az, hogy az utunkba eső (na jó, kis kerülővel elérhető) geoládákat is megkeressük. Reméljük sokat találunk! Az első, kezdő pont természetesen meg van adva a láda oldalán, tudjuk honnan induljunk a kaland teljesítésére. A koordináták a 2. számú, Vácra vezető főközlekedési útvonal mentén, Budapest határába mutatnak. A térképet megtekintve látjuk, hogy a közelben van is egy geoláda, mely a Megyeri-hidat kívánja bemutatni. Nosza, kezdjük ezzel!

A Megyei-híd ládája eredetileg egy mozgó láda volt, Új Építés néven és a főváros új létesítményeit kívánta bemutatni. Aztán valahogy itt ragadt a hídnál és annak hagyományos ládája lett. Sajnos a ládaoldal nem került aktualizálásra és a bevezetőjében még tartalmazza az előző állapotának leírását is, ami kissé megtévesztő. A 104-es autóbusz Ezred utcai megállójában szállunk le és kis túlzással, majdnem a geoládára lépünk, mindössze 50 m-t kell visszafelé gyalogolnunk és máris a célnál vagyunk. Ez egy cseles rejtés, de a leírás alapján gyorsan beazonosítjuk a rejteket. A nyomokból ítélve egy hajléktalan költözött a láda mellé. Szerencsére, most nincs “itthon”, így zavartalanul foglalkozhatunk a ládával. A kinyitásával van egy kis baj. Két csavar fogja a tetejét, melyből az egyik hiányzik, a másik pedig szorul. Szerencsére van annyira laza, hogy ki lehet piszkálni a logbookot. Logolunk, majd visszarejtés után szétnézünk. Majdnem a híd alatt állunk. Valószínűleg a “bérlőnek” is köszönhetően, meglehetősen szemetes a terület. Ezt leszámítva, akár kellemes is lehetne a zölddel borított hídláb-környék. Készítek pár képet a ládától, hogyan “látja” a hidat, majd indulunk az első sarokra.

A hídtól a kerékpárúton haladunk kifelé, mely ebben az évszakban szerencsére, nem túl forgalmas. A felülete sok helyen repedezett, a környező növényzet benő az útra. Ráférne egy felújítás. A zöld növénysáv a jobb oldalon kellemesen ellenpontozza a főút forgalmát. Elérünk a következő buszmegállóhoz, ahol véget ér a város. Pontosabban, a Google térkép szerint már a Székesdűlő sor is kívül esik Budapest területéről, de ez a kb. 150 m pontatlanság belefér. Különben is, az igazi városhatárnál nem nagyon akad rejtésre alkalmas hely. Az általunk keresett koordinátához még a buszmegállótól 50-60m-nyit kell mennünk a szalagkorláttal részben szegélyezett út mentén. A korlát belső oldalán araszolunk előre a fűben, mert a kerékpárút itt eltávolodik a közúttól. Úgy sejtjük, hogy a pont a szalagkorláton lesz. Ez a multi 5 hagyományos ládából áll, de mindenhol, színes csíkra írva megtalálható a jelszórészlet és a következő pont koordinátája. Valóban a jelzett távolságot megtéve, a szalagkorlát belső oldalán ott zöldellik a feliratozógéppel készült színes csík. A főút zaját nehéz ilyen közelről tartósan elviselni, a kipufogóbűzről nem is beszélve, mely meglehetősen irritálja beteg tüdőmet. Tubust nem találunk, ezért gyorsan lefényképezem. Visszamegyünk a korábban érintett Székelydűlő sor kereszteződéséhez, ahol félrehúzódva, rögzítem a térképen és a geoláda kereső alkalmazásban a második pont (keleti sarok) koordinátáit. Ez valahol Maglód környékén, az M0-s mellé esik. A térkép program útvonal tervezője is csak autópályán talál eljutási lehetőséget oda. Egyelőre megelégszünk az arrafelé vezető úton való elindulással, mert az látszik, hogy ma semmiképpen sem fogunk odaérni, de fogadalmunknak eleget téve, gyalog igyekszünk végigjárni az útvonalat. Ma addig megyünk, ameddig tudunk, aztán majd otthon a számítógépen, több térkép és a műhold képek segítségével, csak találunk egy útvonalat, mert a rejtő is feltehetőleg kerékpárral jutott el oda. A tervezgetés után, a Székelydűlő soron megindulunk az ismeretlenbe. Balról ipartelep, jobbról hétvégi telek jellegű zártkertek sorakoznak. Annyira az útvonal tervezésre koncentrálunk, hogy fényképezni is elfelejtek. A látvány nem nagy szám, de dokumentálásra jók lettek volna a fényképek, amiket elfelejtettem elkészíteni. (E bejegyzés írása közben időnként szakítani fogok a szokásos jelen idejű megfogalmazással, mert az idő távlatából sok dolog más hangsúlyt kap és átértékelődig, valamint további információk kapcsolódnak hozzá.) Tehát visszatérve a helyszínre, ballagunk a Székelydűlő soron, mely hol derékszögben, hol ívben kanyarodik, majd egyszer csak egy körforgalomban el is tűnik. Szétnézve, áruházak sorát látjuk. A térképet böngészve kiderül, hogy a Dunakeszihez tartozó bevásárló központoknál vagyunk. Következik egy kis fejvakarás, hogyan is jussunk át a túloldalra. Az egy dolog, hogy gyalogosan akarunk végig menni, de nem mindenütt teszi lehetővé a környezet a gyalogos közlekedést. Végül a körforgalomtól kissé távolabb, ahol már van egy kis zöldterület a két sáv között, sikerül két nekifutásból átkelni a folyamatos gépjárműforgalomban keletkezett kis rések segítségével a túloldalra. Majd egy újabb hasonló nekifutással a körforgalom másik ágát is leküzdjük. A Meki parkolójának szélén elhaladni, már gyerekjáték. Az Auchan megpillantása örömöt vált ki belőlünk, ugyanis a hideg, bár egyre naposabb az idő, kicsalta belőlünk a … Szóval a kétbetűs kitérő után, megkönnyebbülve és kissé felmelegedve folytatjuk utunkat a parkolón át az Íves útig, ahol immár ismét a gyalogosok számára készült úton mehetünk. Az M0-s alatt aluljárón kelünk át, majd rövidesen a Mogyoródi-patak kiépített partján folytathatjuk a menetelést. A párásság időközben felszívódott és a nap is teljesen kisütött, a gomolyfelhők feloszlottak, így a patak és a természet közelsége felett érzett örömünkben letelepszünk a patakparton, elkölteni az ebédre hozott szendvicseinket. Ebéd után továbbra is a patak partján lépdelünk. Időnként kutyasétáltatókkal találkozunk, akik “”Nemharap nevű ebeiket futtatják. Elérjük a Külső Szilágyi utat, melyre ráfordulunk és a zöld környezet egyszerre csak véget ér. Beértünk Káposztásmegyerre illetve, ahogy egy későbbi, itt lakó ismerősünk nevezi, Kápmegyerre. Eleinte a kiépített járdán haladunk, minő boldogság! A Megyeri úti kereszteződés után, az út túloldalán egy rét kezdődik, melyen több kitaposott ösvény vezet. Ezen mégiscsak kellemesebb menni, mint az aszfalton! Sok “Nembánt” szaladgál köröttünk, de szerencsére, tényleg nem bántanak. Később a 14-es villamos pályája közelebb húzódik és a zöld terület is szűkebbé válik. A 14-es villamosról akkor nem is gondoltuk, hogy évek múlva Vé naponta fog rajta utazni! Aztán egy srégen vezető csapás a közeli vasúti átjáróhoz visz, ahol megcsodálok egy transzformátorállomást, melynek falát a régi légvezetékek szigetelői és tartói borítják. Igazi ipartörténeti emlék! Átkelünk a 70-es vasútvonalon, majd kb. 300 méter múlva a 71-esen. Ezekről meg én nem gondoltam volna, hogy egyszer közöm lesz hozzájuk! Már a XV. kerületben járunk. Családi házas övezetben megyünk, amit időnként parkok szakítanak meg. A másik oldalon ipartelep csúnyállik. Az egyik keresztutcán átmegyünk a Szilas-patak partjára, annak töltésén folytatva utunkat. A Nap lassanként lefelé hajlik, ezért a mai túra befejezése mellett döntünk. Az 5-ös busz Kossuth utca, Lakótelep elnevezésű megállóhelyén szállunk buszra. Persze, helyismeret hiányában először az ellenkező irányba vezető megállóhoz megyünk. Legközelebb innen folytatjuk. Tehát a Székesdűlőről Rákospalotáig jutottunk ma. E szakasz alapján is úgy tűnik, hogy érdemes volt belevágni e multi pontjainak gyalogos feltárásába, mert máris rengeteg arcát láttuk Budapestnek, úgyhogy várjuk a folytatást!

A nap mérlege:

Bejárt útvonal:

104 autóbusz Ezred u. mh. – jelöletlen út – GCMehi – jelöletlen út – GCNEWS-1 – jelöletlen út – 5-ös busz Kossuth u. Lakótelep mh.

Megtett távolság: kb. 10 km
Szintkülönbség: 160 m.
Átlagsebesség: 2,6 km/h (mozgásban 4,5 km/h)

A track letölthető innen.

Frissítés-1: A GCNEW multit az eredeti rejtője 2016. júliusában adoptálásra ajánlotta fel. Azóta több gazdája is volt és a pontok koordinátái is változtak, de a láda koncepciója nem.

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.