GCNEWS
2016.03.11-12 Péntek-Szombat

Ahogy mondani szokás “Ember tervez, Isten végez”. Leültem én tervezni, de amikor eldöntöttük, hogy gyalogosan járjuk végig a Négy sarkot, egy dologgal nem számoltunk, ezek pedig az autópályák, főleg az M0-s Budapestet körülölelő gyűrűje.

---

Amikor Cinkotáról hazamentem, nekiálltam útvonalat tervezni, de sehogy sem sikerült egy épkézláb útvonalat kidolgozni a második pontig, mely az M0-s maglódi csomópontja mellett található. Mindenképpen keresztezni kellett volna az M0-s pályatestét, mely az Álmoskönyv szerint egészségtelen, a KRESZ szerint pedig tiltott cselekmény. Ugyan Cinkotáról a Régiakadémiatelepen és Rákoscsabán keresztül közelebb juthatunk a második sarokhoz, de az út egyhangú kertvárosi utcákon vezet és ráadásul egy geoláda sem esik útba. Pedig mi, elsősorban geoládázásra adtuk a fejünket és szeretjük, ha napi gyaloglásunk jutalma egy láda vagy legalább egy multi valamely pontjának a megtalálása. Ezért felülvizsgáltuk álláspontunkat és úgy döntöttünk, hogy az út ezen szakaszát átugorva, rögtön a második (keleti) sarokra megyünk. Ehhez pedig a legkedvezőbb út Maglód vasútállomásról kínálkozik, ahonnan kiindulva, már az autópálya megfelelő oldalán találjuk magunkat.

Vé “dáthája” szerencsére elmúlt és a szabadságot, valamint a remek napsütést kihasználva indulunk mai kalandunkra. Leszállva a vonatról úgy határoztam, hogy az oda utat nem rögzítem, mert az útvonal úgyis csak a kettes ponttól indulva tarthat számot az érdeklődésre., Így, ha hiányosan is, de kiadja a négy sarkot és a köztük megtett útvonalat. Eseménymentesen tesszük meg az utat a vasútállomástól a maglódi bevásárlóközpontokig, a keleti sarok ugyanis ezek mellett található. Vé örömmel fedezi fel az üzletközpontok között a Decathlon áruházát. Természetesen be kell menni körülnézni. Nagyobb az alapterülete és a választéka is, mint a szolnokinak, így egy széldzsekivel gazdagodva hagyjuk el az áruházat. Innen aztán bekapcsolom a track rögzítést, lássuk hová jutunk! Az útvonaltervező majdnem egyenes utat rajzol célpontunkhoz, bár utólag nézve a térképen rajzolt és az általunk megtett út nem fedi egymást, pedig a GPS vételt a nyílt területen semmi sem zavarta. Tulajdonképpen egy félig kész úton haladunk, valószínűleg még további üzletek fognak erre épülni. Az utat egyszer csak sitt-halom zárja el a gépjárművek elől, de gyalogosan könnyen kikerüljük. Az út végén kis cserjésbe jutunk, mely nem túl sűrű, így átjárható. A GPS az autópálya vadvédelmi kerítésének tövéhez visz, ahol egy nagy kő válik gyanússá.

Felfordítva, valóban ott van alatta a műanyag henger, benne a harmadik pont koordinátájával és az e ponthoz tartozó jelszórészlettel. A kerítésen pedig ott virít, az első ponton már megismert zöld szalagon, a pótfelirat. Visszarakjuk a követ és távozunk, hogy ne keltsünk feltűnést a hosszú ácsorgásunkkal. Visszafelé a sitt-halomra letelepedve, beütöm a telefonom térkép programjába a harmadik (déli) sarok (mely nem tévesztendő össze a Déli-sarkkal) koordinátáit és rányomok az útvonaltervezésre. Sajnos az útvonal most is autópályán és kétszámjegyű főközlekedési utakon visz. Majd otthon elbíbelődöm még az útvonalkereséssel – döntök. Most irány a vasútállomás! Mivel nem akarunk az autók között lavírozni, a parkolóban is a járdán megyünk, ami csinál egy felesleges kitérőt az Auchan felé. Végül is azon az úton jutunk vissza a maglódi vasútállomásra, amelyiken jöttünk.

Otthon hosszas tervezgetésbe fogtam. Próbáltam különféle utakat, de az autópályák, a Ferihegyi repülőtér és a Budapest déli felét behálózó öntöző csatorna hálózat, mindenhol akadályt jelentett. Így ismét amellett kellett dönteni, hogy ezt a köztes részt is átugorjuk. (Nagyon haladunk!) A két pont között húzódó ipartelepek és szántóföldek, amúgysem kecsegtettek túl izgalmas élménnyel.

---

Szombaton a Dunaharaszti vasútállomáson szállunk le a vonatról. Sajnos az időjárás ma nem fogadott a kegyeibe bennünket. Borús az idő és időnként hűvös széllökés emlékeztet arra, hogy csak nemrég hagytuk magunk mögött a telet.
Az igencsak forgalmas Némedi úton indulunk kifelé a városból. A közlekedés zaja akkora, hogy beszélgetni lehetetlen. Sok kis üzletet hagyunk magunk mögött, majd egy kis szünet után bevásárló központok tömege tűnik fel. A Coca-Cola telephelye után végre elhagyjuk a Némedi utat. A zaj lassan elfogadható nagyságúvá válik, már legalább tudunk néhány szót váltani. A telephely végén földútra cseréljük az addigi aszfaltos szakaszt. Megérkeztünk a “természetbe”! Szántóföldön baktatunk, majd később fák közé érünk. Az avarból ibolyák dugják ki kis fejüket, hirdetve, hogy a tavasz az időjárás jellege ellenére megérkezett.

A környező utakról folyamatos morajlásként hallatszik a közlekedési zaj. Egyöntetűen állapítjuk meg Vé-vel, hogy jól döntöttünk, mikor a kettes és hármas pontok közötti szakasz átugrását választottuk. A kis erdőcskében vagy inkább cserjésben a GPS egy távvezeték oszlopához visz bennünket. A vezeték alatt nemrég végezték el a sarjazást, így kissé nehéz az útról letérve közlekedni. A dobozt is nagy kupac ág fedi, de azért sikerül elővarázsolni. A tartalma is szegényes. A következő pont koordinátáját és e pont jelszórészletét tartalmazó papíron kívül csak egy kilőtt sörétes patron hüvelye található benne. Remélhetőleg nem a vadász-maffia üzent így a kessereknek!

Leellenőrizzük, ezen az oszlopon is megtalálható a pótfelirat. Igyekszünk a ládát úgy visszarejteni, hogy az esetlegesen a levágott gallyakat gyűjtőknek ne essen áldozatul. Én közben bepötyögöm a térkép programba az újabb koordinátát és utat tervezek.

Az már most látszik, hogy ezúttal nem kell szakaszt átugranunk, ami megnyugtató. Legközelebb a Dunaharaszti állomástól folytathatjuk utunkat. Miután ezzel végeztünk, én eszem egy szendvicset. Vé egy kis csokiból próbál inkább fűtőanyagot kinyerni. A hűvöskés időjárás nem tesz bennünket túl boldoggá.

Étkezés után ugyanazon az úton indulunk vissza, amelyen jöttünk. Kiérve az erdősávból, egy megriadt őz csapatot sikerül lencsevégre kapni a távolban.

De mitől ijedtek meg így? Szétnézek és látom, hogy csak Vé vette le a fejéről a kapucnit. Ez ijeszthette meg őket!

Ismételten megküzdünk a Némedi út forgalmának zajával, majd rövid várakozás után vonatra szállunk, mert a hidegből elég volt! A láda kb. 500 méteres körzete megérte ide elzarándokolni, de egyébként felejtős a hely. Persze, a speciális koordináták ezt a helyet jelölték ki.
Ez a bejegyzés pedig, mivel ládamegtalálás nem történt, így számlálót sem kapott az alcímben.

A nap mérlege:

Bejárt útvonal:

Dunaharaszti vá. – jelöletlen út – GCNEWS-3 – jelöletlen út – Dunaharaszti vá.

Megtett távolság: kb. 11 km
Szintkülönbség: 106 m.
Átlagsebesség: 3,4 km/h (mozgásban 4,4 km/h)

A trackek letölthetők innen és innen.

(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.