Nem csak iparváros – Batta City

2016 30/326 GCSZHB

2016.05.09 Hétfő

A tegnapi, a vártnál kevesebb látványt nyújtó ládázásunk után ma, megkezdve éves szabadságunkat, Százhalombattára utazunk remélve, hogy látványosabb napnak nézünk elébe. Százhalombattáról, ahol mellesleg még egyikünk sem járt, először az energia ipari létesítményei jutnak eszünkbe (hőerőmű, olajfinomító). A ládaoldalt olvasgatva kiderült, hogy történelme az őskorba nyúlik vissza. A területén rengeteg bronz- és vaskori halomsírt találtak, innen kapta jelenlegi nevét is, Százhalombatta. Kíváncsian vágunk hát neki az útnak.


A vonatról leszállva és az állomásépület elé kiérve, beizzítjuk a térképet és a GPS-t, aztán hajrá! Megindulunk a városközpont felé. A térképen látom, hogy sorra maradnak el mellettünk az “újdonságok”, Újtelep, Újváros… Aztán megérkezünk a főtérnek nevezhető területre, melynek egyik oldalát a Városháza uralja, másik oldalán üzletek és kulturális intézmények állnak. A sajátos festésű Művelődési Központ előtt áll Szent István király szobra, amit a helybeliek csak “Battai Batman”-ként emlegetnek, tudjuk meg a ládaoldalról. Az biztos, hogy nem egy szokványos ábrázolás. Pont szembe süt a nap, ami felerősíti a Batman jelleget, viszont hátoldalán, a palást részleteinek tanulmányozását megkönnyíti. Sokáig böngésszük a feliratokat, hogy melyik is lehet a jelszóhoz szükséges betű, végül tippelünk. Majd a végén kiderül, hogy helyesen választottunk-e?

Indulunk a tér túlsó végében álló Szt. István templomhoz, vagy ahogy itt nevezik a Makovecz-templomhoz. Nekünk annyira nem jön be Makovecz stílusa, főleg, hogy már láttunk néhány igen elhanyagolt állapotú alkotását. Sajnos az organikus építészet hátránya, hogy a rengeteg fa elemet gyakran kellene karbantartani, amire kis hazánkban rendszerint nem jut pénz. Ez az alkotás mindenesetre a tetszetősebbek közül való. Sokat emel a látványon az előtte található Csodaszarvas díszkút.

Mellette áll az az “oszlop”, amiről a jelszó második és harmadik részletét lehet leolvasni. Csak halkan súgom meg a ládatulajdonosnak, hogy az ilyen “oszlopokat” kopjafának hívják. Mindenesetre Vé arcáról le lehet olvasni a véleményét a jelszó képzés módjáról.

Sajnos ez a központi terület nagyon embertelenre sikeredett. Sehol egy kis árnyék, ahol megpihenve lehetne szemlélődni a térplasztikákban és szobrokban. Nagyon megfogott bennünket a sarkára állított bűvös kocka.

Elhagyjuk a városközpontot és az ipari területek felé vesszük az irányt. Egy körforgalom után az út elnevezése is sejteti, hogy Százhalombatta egyik nevezetességéhez közeledünk, a Dunamenti Erőműhöz. Hajdan a Barátság kőolajvezetéken érkező olcsó kőolaj elégetésével jutottak villamosenergiához, majd 1970-től átálltak a földgáz üzemre, mely a mai napig is így van. Már látszik a város jelképévé vált három hatalmas kémény. Ezeket napjainkban nem használják, mert a régi blokkokat kivonták a termelésből, sőt közelebb érve már látszanak is a bontási munkálatok. A paksi erőmű beüzemeléséig ez az erőmű szolgáltatta az ország villamos energiaszükségletének egyharmadát. Ahogy körbe nézünk, mindenfelé távvezetékek húzódnak. A Benta-patak hidja előtt bekanyarodunk az erőmű hűtővíz rendszeréhez tartozó víztározó partjára.

Kicsit távolabb egy kőhidat látunk, mely a térkép szerint a Római-híd névre hallgat. Ezek szerint már a régi rómaiak is…

A Benta-patak arról nevezetes, hogy reá bízták a használt hűtővíz visszavezetését a Dunába. Itt még keskeny, de kicsit arrébb szinte folyóvá szélesedik, ahogy beleengedik a rengeteg vizet. Bal partja járható, láthatólag a horgászok számára átengedve, a túlpart viszont már tiltott terület, az már az erőműhöz tartozik. Elmegyünk a hűtővizet kivezető csatorna végéig, ahol a beton gyámon megtaláljuk a végláda koordinátáit. Elindulunk vissza a patak mentén, amiben teknőcök élvezik a “termál” víz előnyeit.

Utunk jellegtelen ipari területen, az erőmű mellett folytatódik. Elhaladva a transzformátor állomás és a távvezetékeket indító kapcsolókert mellett, szinte tapinthatóvá válik a “feszültség”. Én legalábbis a zsigereimben érzem a berendezések környezetét uraló erőteret. Egy körforgalom után aztán lassanként nyugodtabbá válik a környezet. Már az Óváros családi házas övezetében járunk. Jó hosszan nézhetjük a régebbi és újabb építésű házakat. Az újakon látszik, hogy van miből építkezni. Aztán egy újabb körforgalom után, megérkezünk a Régészeti parkhoz. Hétfő lévén, sajnos zárva tart, de a kerítésén keresztül szemügyre vehetők a létesítmények és néhány információs tábla. A jelszórészletet is ezek egyikéről kell leolvasni. A környéken több, mint száz halomsírt tártak fel a különböző őskori időszakokból. A város neve is innen származik. A “százhalom” előtaggal egészült ki a régi Batta név.

Készítek néhány fényképet az érdekesebb építményekről, majd elindulunk a Duna felé. Az Érdre vezető, alig tízéves kerékpárúton megyünk. Az alapkövét is megtekinthetjük.

Később utunk a bronzkori földvár területén folytatódik.

A régészeti park által bemutatott létesítményekből és az őskori várból is látszik, hogy a terület múltja jóval távolabbra mutat, mint a jelenlegi iparváros. Kiérünk a Dunához, pontosabban a partját alkotó magaspart széléhez. Lélegzetelállító látványban van részünk. Készítek is gyorsan egy panorámaépet.

Távolabb az is látszik, ahogy a part leszakadt. Ez a folyamat napjainkban is tart, így a partmenti ösvény és a geoláda is beljebb került a láda telepítése óta.

Indulunk a geoládához, mely vagy 50 méterre, a bozótos takarásában bújik meg.

Egy kis matekozás a jelszó részletekkel, majd sikeresen logolunk. Visszatérünk a kilátópontra, ahol letelepszünk és elfogyasztjuk a magunkkal hozott szendvicseket. Közben lessük a tájat, melynek látványával nem tudunk betelni. Miután jóllaktunk, indulunk vissza a már ismert úton a vasúállomásra. Jó kis séta volt, majdnem 13 kilométer jött össze! A kevésbé látványos középső részt remekül kárpótolta az út végső szakasza. Azt hiszem, elég jól megismerhettük Százhalombatta múltját és jelenét!

A nap mérlege:

Bejárt útvonal:

Százhalombatta vá. – jelöletlen út – GCSZHB-1 – jelöletlen út – GCSZHB-2 és 3 – jelöletlen út – GCSZHB-4 – jelöletlen út – GCSZHB-5 – jelöletlen út – Százhalombatta vá.

Megtett távolság: kb. 13 km
Szintkülönbség: 300 m.
Átlagsebesség: 2,76 km/h (mozgásban 4,2 km/h)

A track letölthető innen.

Frissítés-1: A multi 2018-ban kissé megváltozott, egyes pontjai, köztük a végláda is, máshová költöztek.

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .