2016 33-35/329-331 GCPaps, GCBVTE és GCAEUT

2016.05.21 Szombat

Idei hosszú szabadságunk utolsó kirándulásán Balatonfüredre látogatunk el. Két templom, az egyik már csak rom és egy tanösvény meglátogatása a mai terv. Az elmúlt napokban hirtelen beköszöntött a nyár, így meglehetős melegben vágunk neki az útnak.

---

Balatonfüreden, a geocaching játék elkezdése óta csak egyszer jártunk, a Balatonarácsi rész külterületén.

A mai napra felkészülve olvastam, hogy Balatonfüred területén egykor 7 település helyezkedett el. Ezek közül Arácson már jártunk, ma Füred és Papsoka van soron. A vasútállomásról indulva, átvágunk a Belvároson és a település nyugati széle felé vesszük az irányt. Erre található az Ófalu nevű városrész és ennek szélén Papsoka, ahol a mai első geoládánkat fogjuk megkeresni. Papsoka jelentése pap falva, pap birtoka, amint azt a ládaoldalról megtudjuk. Itt laktak ugyanis a tihanyi bencések és az apátság szolgái. A településnek volt saját temploma is Szent Mihály tiszteletére, mely egy római kori villa falmaradványaira épült, feltehetőleg a XII. században. Mára csak a romjai maradtak, de ezek igen szép természeti környezetben találhatók. Legelőször a ládát keressük meg, mely a romtól kissé távolabb, egy partoldalban, többtörzsű fa ölelésében található meg. Kissé nehéz állva maradni a meredek terepen, de a logoláshoz feljebb húzódunk, ahol már simább a terület. A logbookban keresni kell az üres helyet, ahol el tudjuk helyezni a bélyegző lenyomatunkat, mert a logbook rövidesen betelik. Ezt majd a logunk otthoni kiegészítésekor jelezni fogjuk a ládagazdának. Sikerrel járunk, a bélyegzés tökéletes. Visszarejtjük a ládát és megindulunk a rom felé. Kissé emelkedő úton érünk az egykori temető területére, melynek szélén a hajdani templom romjai találhatók.

A romon rögtön szemet szúr az a nem hivalkodó kiegészítés, ahogy egyszerű, téglából készült elemekkel jelzik a hajdani boltívet és falat, könnyebbé téve annak elképzelését, hogy hogyan is nézhetett ki a hajdani templom. Sajnos manapság ritka az ilyen, az eredetivel harmonizáló felújítás! Mostanában a feltűnően eltérő, általában vakítóan fehér színű falazóelemek segítségével jelzik a kiegészítéseket, ami számunkra legalábbis, nagyon zavaró. Bejárjuk a rom területét, majd a környezet megtekintése következik. A régi síremlékek között padok helyezkednek el, felüdülést nyújtva a szemlélődő turistának. Szemlélődni pedig érdemes, mert innen már rálátás nyílik a Balatonra.

Mi is elidőzünk itt, majd elindulunk vissza, a Belváros felé, hogy következő célpontunkat is felkeressük Ez pedig az ún. Vörös Templom. Nevét onnan kapta, hogy a környéken nagy mennyiségben fellelhető vörös színű kőből épült az 1920-as évek végén.

Az épülethez érve, a gyönyörű, petúniákból álló virágoskertek látványa fogja meg a tekintetünket.

Majd kiderül, hogy szerencsénk van, mert a templomajtót nyitva találjuk, így belülről is szemügyre vehetjük a templomot.

Azonban, amint kilépünk, már zárul is az ajtó mögöttünk. Tényleg szerencsénk volt! Mivel a ládát rejtő objektumot nemrég lebontották, a pótjelszóhoz folyamadunk. A templom első plébánosának emléktáblájáról olvassuk le a szükséges karaktereket. Innen megyünk is tovább az Aranyember Útja nevű tanösvény meghódítására. Az első ismertető táblához érve felismerjük, hogy ebben a koranyári melegben lehet, hogy nem is lesz könnyű a terep leküzdése, ugyanis a Tamás-hegyen álló Jókai-kilátóhoz kell felmászni. Az talán már a tanösvény elnevezéséből kiderült, hogy ez az út Jókai egyik legjobb regényének emlékét szolgálja. Az első ismertető táblánál aztán döbbenten szembesülünk azzal, hogy a meglehetősen kopott táblát valakik céltáblának használták és feltehetőleg airsoft fegyverből leadott lövésekkel “dekorálták” azt.

Hamar felérünk az első pihenőhöz, a Tamás-hegyi kereszthez. Innen jó kilátás nyílik a városra és a Balatonra. A távolban előző célpontunkat, a Vörös Templomot is felfedezzük. Maga a kereszt egy letisztult, egyszerű alkotás. Az itt készült fényképekből panorámakép készül, így feltárva a 180°-nál is szélesebb kilátás szépségét.

Tájkép nézés és pihenés után indulunk tovább. Feltételezésünk a meleg és az emelkedő kölcsönhatásáról helyesnek bizonyult. Még Vé is szenved, pedig Őt a lejtő szokta megviselni. Szerencsére, időnként “de szép innen a kilátás” felkiáltással, presztízs veszteség nélkül megállhatunk szuszogni. A tanösvény ismertető táblái is hasonló módon lehetőséget adnak a lihegés csillapítására. (Főleg, ha szótagolva olvassuk azokat.) Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a kiépített pihenőhelyeken nem helyeztek ki szemeteseket, így az egész hegyet eldobált szemét tarkítja. A multiláda első pontját egy fára akasztott hengerben ismerjük fel igen helyesen, mert megtaláljuk benne a jelszó részletet. Ezután folytatjuk a hegy meghódítását. Az útközben elhelyezett pihenőpadok háttámlájába vésve az Aranyember c. regény főszereplőinek nevét látjuk a tanösvény megálmodóinak jóvoltából.

Végül minden emelkedőnek vége szakad és ott magaslik előttünk a Jókai-kilátó. A kilátóhoz egyszerre érünk egy gyerek haddal, akik szemből érkeznek és azonnal ostrom alá veszik a kilátót. Ezért úgy döntünk, hogy a jelszórészletet keressük meg a kilátó lábazatán. Legelőször is egy csomó hagymát, izé hangyát találunk (mondom, hogy nagyon meleg van, kezd az agyamra menni), akik valami kiöntött cukros folyadék eltakarításán fáradoznak. Nagyon szorgalmasok, úgy látszik nekik nincs melegük.

A jelszót keressük egy darabig, mert nagyon a környezetbe illő módon van elhelyezve. A gyermekekből álló siserehad aztán tovább áll, mi pedig a beálló jótékony csendben logolunk és ebédelünk. Aztán nekivágunk mi is a kilátó lépcsőinek. Én elöl, Vé kissé lemaradva mögöttem. (Ez általában fordítva szokott lenni.)

Felérve, a panorámán kiívül egy meglehetősen felhevült párt találunk, akik valahogy felmentek, anélkül, hogy észrevettük volna őket. Valószínűleg mi vagyunk nagyobb zavarban, mert ők nyugodtan folytatják megkezdett tevékenységüket a jövő nemzedék létrehozása tárgyában. Hiába ez a CSOK nagy motiváló erő a csókok számában! Gyorsan lövök néhány képet a tájról, ha már felmásztunk, (ezekből is panoráma kép lesz), majd távozunk.

Lefelé, szokásunktól eltérően, több helyen megpihenünk az árnyékos padokon és a kereszt alatt is. Vé boldogan mosolyog, hogy MI győzedelmeskedtünk a meleg és a terep nehézségein.

Visszafelé egy darabon másik utat választunk, ahonnan jó visszanézni, hol is jártunk.

A vasútállomásra kiérve szerencsére, majdnem azonnal jön a vonat, így nem kell a napon ácsorognunk.

A nap mérlege:

Bejárt útvonal:

Balatonfüred vá. – – – GCPaps – -GCBVTE – – GCAEUT-1 – – GCAEUT-2 – – – Balatonfüred vá.

Megtett távolság: kb. 8 km
Szintkülönbség: 469 m.
Átlagsebesség: 1,9 km/h (mozgásban 4,1 km/h)

A track letölthető innen.

Frissítés-1: A GCBVTE láda új rejtést kapott, így hagyományos ládaként is kereshető.

Frissítés-2: A GCAEUT láda új ládagazdához került, majd az éber hatóság képviselője beszedte a 2. pontot. Mivel a multi sorsa bizonytalanná vált, ezért 2025. júniusában megszűnt. Kár érte, mert remek helyet mutatott be. Reméljük egyszer újjá éled! Mivel a láda megszűnt, a multi második, amúgy rejtett pontja is szerepel a térképen.

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.