2016 11-12/315-316 GCSXSZ és GCSZKL

2016.02.20 Szombat

A következő túrát tervezve jöttünk rá, hogy Tolna megye részünkről nagyon elhanyagolt, mindössze egyszer jártunk ott, a megyeszékhelyen pedig sosem. Pontosabban én, sráckoromban egy Pécsre tartó buszos kirándulás során, a város fölött magasodó Szőlő-kilátónál megállva, rövid időt töltöttem e városban.

---

Tehát, ma Szekszárdra megyünk ládázni ismét hármasban, mert Zoli is velünk tart. Kellemesen napos, bár hűvös idő fogad bennünket, de hát milyen legyen februárban? A vonatról leszállva rögtön szemünkbe tűnik a vasútállomás falán elhelyezett kéktúrás pecsétnyomó doboza és ez egy gondolatsort indít el bennem. Ugyebár itt ér véget a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra és kezdődik az Alföldi Kéktúra. Míg az Országos és a RPDDK kéktúráknak van mozgó ládája, mely a túra útvonalán vihető, a nemrégiben létrejött alföldinek még nincs. Mi lenne, ha ennek a mozgóládáját mi vállalnánk fel? – kérdem kis csapatom tagjait. Vé rögtön tiltakozik, hogy a karbantartás autó nélkül nehézkes lenne. Ebben igaza van, de kissé eljátszom a gondolattal, hátha mégis meglehetne valósítani.

Közben elindítom a track rögzítést, betöltöm az útvonalat és nekivágunk, hogy először megkeressük a Szekszárdot bemutató 5 pontos multi állomásait. A rejtő itt született, így valószínűleg a érdekes pontokat fogunk látni. Ahhoz képest, hogy Szekszárd egy 30 ezer lakosú város, bár megyeszékhely, ezen a szombaton komoly forgalommal bír az utcákon. Meglepő ez a sűrű emberáradat, néhol alig tudunk haladni. Bámészkodás helyett arra kell figyelni, hogy ne ütközzünk valakivel a járdán. Aztán kinyílik a perspektíva, megérkezünk a Szent István térre, az első pont helyszínére. A teret Szent István szobra uralja, melyet szemügyre veszünk. Mintha azt mondaná: “Kesser, áldásom rád, szerencsés keresgélést!” Így, már királyi áldással megyünk a szobor mögé, hogy az ott elhelyezett tábláról leolvassuk a szobrász nevét, mely a láda jelszó első része.

Ezután indulunk a második ponthoz, mely valamivel több, mint 200 méterre található. Érdekes egy látvány! A mai, modern lakóház falára, egy régi öntöttvas kapu van rögzítve, mely egy szekszárdi díszpolgár főorvos házáé volt, amint azt a mellette lévő tábláról elolvassuk. Egyöntetűen állapítjuk meg, hogy érdemes volt a míves alkotást megőrizni az ócskavas telepre kerülés helyett.

Itt is leolvassuk a szükséges jelszórészletet, majd folytatjuk utunkat a szomszédos Augusz házhoz. Ez a ház arról nevezetes, hogy Liszt Ferenc többször is vendégeskedett az itt lakó Augusz családnál, sőt a VIII. Magyar rapszódiát is itt komponálta. A ház falát természetesen Liszt domborműve díszíti, az alatta lévő emléktábláról pedig leolvassuk a harmadik jelszórészletet.

Utunk innen az egykori Vármegyeházára vezet. Először az udvarán található, I. Béla által építtetett bencés apátság alapjait nézzük meg, melyet elég jól sikerült integrálni a mai környezetbe, amiből inkább a könnyűszerkezetes színpad lóg ki.

Itt már érdekesebbé válik a ládázás, mert végre nem a netkesselhető táblákról kell leolvasni a megfelelő karaktereket, hanem egy mágneses kupakot kell megkeresni, mely a következő jelszórészletet tartalmazza. Ehhez előbb az épületet kell megkerülnünk. A díszkövekkel lerakott területen egy érdekes teknőc szobrot(?) alakítottak ki, mely mintha elsüllyedt volna a kövek között (vízben úszik?). Nagyon tetszik mindnyájunknak.

Ezután alapos kutatásba fogunk a mágneses kupak után. Természetesen a vaskorlát az elsődleges célpont, hiszen a mágnes a vasat szereti! Míg én fotózom a környezetet Vé szorgalmasan hajladozik, de végig járva a korlát mentét, semmit sem talál. Már egész messze is elkalandozik, de a GPS jelzi, hogy a teki körül kell keresgélni, így azt is kifaggatja, de a teknőc csak szomorúan bámul rá. Végül Zoli elindul Vé nyomán és szinte azonnal leemeli a fekete mágneses kupakot. Valóban annyira jól beleolvad a környezetbe, hogy akár a korlát szerkezeti elemének is lehetne tekinteni. Nem csoda, hogy Vé nem látta meg!

Szétcsavarva, feltárul a jelszórészlet. Kicsit még nézelődünk a korlát mellől, figyelve az alant található piac forgalmát és a város nyüzsgését. Megtekintjük a szerelmesek lakatgyűjteményét, mely nélkül ma már város aligha létezhet. Azért meg kell állapítanom, hogy ha ilyen ütemben gyűlnek a lakatok, rövidesen komolyabbra kell cserélni a korlátot, mert nem fogja elbírni a lakatok súlyát!

Most egy hosszabb séta következik Babits Mihály szülőházához. Ennek közelében van a multi záróládája, mely szintén a cselesebb rejtések közé tartozik. A rejtő a “híd alá” küldött bennünket, no nem lakni, hanem ládát keresni. Egy petlinget (a PET palackok előformáját) kell keresni.

Vé ismét tanácstalanul nézelődik, a mai nap nem az ő napja. Pedig máskor a női megérzésével, általában remekül ráérez a láda rejtekére. Én alaposan átrágom a leírást és azt hiszem, megvilágosodok! A láda rejtésére csak egy hely alkalmas. Odamegyek és tá-dá, már húzom is elő a petlinget. Egy hasonló rejtéssel már volt dolgom korábban.

A jelszórészletek összeállnak, be is logoljuk a találatot. Jöhet Babits szülőházának megtekintése. Sajnos a múzeum zárva, így csak a kerítésen kívülről lövök egy képet.

Utunkat a szőlőhegyen álló kilátó felé vesszük, de előtte teszünk egy kitérőt, hogy a Vármegyeházát kellő távolságból, teljes egészében megörökítsük. A Béla király téren találunk egy kis 3D-s térképet is a látnivalókról, a látássérült embereknek Braille-írással feliratozva. Egyre inkább terjedőben van ez a módszer, mely a vakok és gyengénlátók számára is “láthatóvá” teszi a környezetet.

Most már tényleg hátraarc és irány a kilátó! Kifelé tartva a városból már csendesedik a forgalom. Kertvárosi jellegű környezetben ballagunk, míg nagy kedvencünkhöz, egy lépcsősorhoz érünk. Kb. egy nyolc-kilenc emeletnyi lépcsőt kell leküzdeni, majd a már lépcső nélküli emelkedőben, folytatódik az út. Előveszem kedvenc elméletem, hogy miért kell minden kilátót hegyre építeni, mikor elég lenne az alföldön egy félméteres magasságban épült is. (Úgy látszik valahol meghallhatta valaki a tréfásnak szánt gondolatom, mert pár év múlva kiderült, hogy a NER védőszárnya alatt, EU-s pénzekből, sorra épültek az ilyen kilátók. Bár csendben maradtam volna!) Felérünk a Kálvária keresztekhez, melynek hátterét egy ronda bázisállomás csúfítja el. Hajdani rádiómérnök hallgatóként értem én, hogy itt a legjobb helye a rádiótoronynak, de mint turistát elszomorít a végeredmény. Sehogyan sem lehet a fényképezéshez egy normális perspektívát találni, marad az, hogy a középső kereszt takarjon ki a toronyból amennyit lehet.

A ládához a meredek hegyoldalon kell leereszkedni kb. 20 m-t. Vé ismét eredménytelenül keresgél, míg Zoli vigyorogva üldögél a hegyoldalban, én már látom kifejezéssel az arcán.

Aztán előhúzom a ládát. Találunk benne egy kockás inges macit, aki nyilván tanár lehet, különben miért is lenne kockás ingben? Vé a szép kerek megtalálási szám, a 316-ik feletti örömében, no meg a hideg kompenzálására előhúzza a hátizsák oldalzsebéből a Becherovka nevű védőitalt tartalmazó lapos üveget flaskát és mindannyian kortyolunk egyet.

Visszarejtjük a ládát és indulunk a kilátó felé. Szerencsére szintben van egy füves útféle, azon megyünk. Már majdnem a kilátóhoz érünk, mikor eszembe jut, hogy a jelszót meg sem néztük és nem logoltunk a nagy örömködés közepette. Míg a többiek a kilátásban gyönyörködnek, én visszafordulok és újra megkeresem a ládát, majd logolok. Tulajdonképpen, akkor ez két megtalálásnak számít? Visszarejtés után csatlakozom a panorámában gyönyörködő csapattársaimhoz és készítek néhány fényképet a kilátóról és a kilátásról, melyet lassan el fog fedni a felnövekvő növényzet.

Visszafelé is azon az úton megyünk, amelyen jöttünk, csak a belvárosban teszünk egy kerülőt a vasútállomás felé menet. A Vasútállomás előtt lévő autóbusz állomáson lévő kisboltban feltöltjük készleteinket, majd a nemsokára érkező vonat felé vesszük az irányt. Ismét sikerült egy élhető és szép várost megismernünk!

A nap mérlege:

Bejárt útvonal:

Szekszárd vá. – – GCSXSZ-1 – – GCSXSZ-2 – GCSXSZ-3 – – GCSXSZ-4 – – GCSXSZ-5 – – GCSZKL – jelöletlen út – – jelöletlen út – – Szekszárd vá.

Megtett távolság: kb. 6 km
Szintkülönbség: 278 m.
Átlagsebesség: 1,7 km/h (mozgásban 3,7 km/h)

A track letölthető innen.

(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)

Frissítés-1: A GCSXSZ multi 4. és 5. pontja az idők során arrébb költözött és a 4. pont rejtési módja is megváltozott.

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.