Sosem volt forrás – Szeged-forrás

2016 57/354 GCSzFo

2016.08.25 Csütörtök

Névnapi ajándékként ma egy kissé távolabbra utazunk. Szabadságot vettünk ki, így nincs akadálya a korai kelésnek. Pécsig vonattal, onnan távolsági busszal megyünk tovább. Komló, Várvölgy autóbusz-megállóhelyen szállunk le a buszról.


Egy kis magyarázat a cím választáshoz. Ide másolom azt, amit erről a ládaoldalon olvashatunk.

E láda a magyar ládaoldalon 16.-ként elhelyezett láda, 2001-ből. Annak idején egy szegedi baráti társaság helyezte el vicces kedvében, és a Szeged forrás nevet adta neki. Mivel ilyen forrás nem volt a Mecseken, míves betűkkel felrótták az elnevezést egy méretes bükkfára és tkp. ez lett a látnivaló. Mindezek alapján jó tudni, hogy a láda legfőbb vonzereje annak kora, egyéb látványosságot nem nyújt, valamint a terep a cache közvetlen közelében nem is túl barátságos.

A láda egyébként az ismert turista célpont, a Máré-vár környékén található. Forrás az említett helyen nincs, de nem messze ered a Cikai-forrás, amit szintén szándékunkban áll felkeresni. Utunkat részben körútra terveztük, így a buszmegállóból induló, a Vörösfenyő kulcsosházhoz vezető  jelzésen vágunk neki az útnak.

Kevés gyaloglás a gyér forgalmú országúton, aztán jobbra, egy szekérútra vezet a jelzés. A kopár szántót rövidesen felváltja az erdő. A Holácsi-patak völgyében vezet utunk. Az út eseménytelen, csak az erdő zöldje és csendje vesz körül bennünket. Ez azonban számunkra felüdülést jelent. Jól esik magányosan baktatni a kellemes környezetben. A Cikai-csörgét elérve (ilyen vízfolyás típusról még sosem hallottunk), elhagyjuk a jelzett utat és az említett vízfolyás mentén megyünk tovább. Először megmászunk egy dombot, amivel eltávolodunk az erecske vagy inkább sáros gödör partjától, majd szintben haladva újra találkozunk vele. A vízfolyásban ugyanis víz nincs, de a hétvégi eső után lehetett, mert a meder alja erősen sáros. Egyébként egy sűrű bükkösben vagyunk, amit a GPS nem igazán szeret, ugyanis meglehetősen ritkán kap megfelelő minőségű jelet, így a track is hosszú egyenesekből áll. A térképen látom, hogy közeledünk a ládához. Forgatom a fejem és egyszerre feltűnik a csörge túloldalán egy fába vésve a Szeged-forrás felirat.

Hurrá, célhoz értünk! Átugrom a sarat, kissé érintve a szélét (még jó hogy túra cipő van rajtam!) és keresgélni kezdek. Vé az ösvényen kivár. Nem kell sokat keresgélnem, mert a fa túloldalán ott a geoláda ágakkal fedve. Kívül-belül gyalázatos állapotban van, ez már csak környezetszennyezés a jelen állapotában. Közben Vé is átkászálódik a sármezőn és Ő is saras lesz, mert kisebbet tudott ugrani, mint én, így a mélyebb régióba érkezett. Ezek szerint van víz a csörgében, csak olyan vastag rajta az üledék, hogy nem látszik. Szerencsére hoztunk egyesületi csereládát, így a régit a benne lévő sáros, vizes masszával együtt egy szemeteszsákba helyezzük és ha majd találunk egy kukát, abban újra rejtjük. Míg Vé az új láda logbookjának megírásával és a láda feltöltésével foglalkozik, én megkeresem a ládaoldal koordinátái alapján, hol is lehet a láda helye. A koordinátán egy madárodút találok azonban, ahogy kinyitom, látom, hogy ezt bizony kisajátította valami kismadár. Akkor maradjon is így – döntöm el és visszamegyek Vé-hez.

A környezeten látszik, hogy a víz itt időnként erőteljesen zúdulhat lefelé, ezért a ládának egy biztonságos helyet kell keresni a domboldalon. Szétnézve találok is egy fát, melynek van egy elég mély földszinti odúja az emelkedő felé nyílva, innen biztos nem mossa ki a víz. Közben elkészül az új láda is.

Bekerül az odúba háncs darabokkal és avarral álcázva. Bemérjük az új rejteket, ami igen lassan megy, nehezen áll össze a szükséges 100 mérés átlaga. Végül megszületik az eredmény, felírom, majd el fogom küldeni a rejtőnek.

Jöhetnek a kesserek, mert más nem igen jár erre, szerintem. Végezve a telepítéssel, mert logolni térerő hiányában nem tudtunk, visszamászunk a túlpart ösvényére. Fentről fényképezem, ahogy Vé ügyeskedik az átkeléssel.

Sajnos a lombozat olyan sűrű, hogy a fényképezőgép csak hosszú záridőkkel tud dolgozni, így a felvételek kissé életlenre sikerednek. Persze az, hogy “ösvény”, csak a térképen szerepel, egyébként egy csapás az, amin a Cikai-forrás felé haladunk. Egyszerre csak egy termetes, kidőlt bükkfa törzse állja utunkat. Nincs mese, át kell mászni rajta. Vé a rövidke lábaival küzd is rendesen. Végül visszanéz, Na mit szólsz, milyen ügyes vagyok? – mondják a szemei.

Aztán elérünk egy igazi forráshoz is, ami a Cikai-forrás névre hallgat. A kifolyó vizet Vé “meghőmérőzi” és igen hidegnek találja.

Innen jelzett úton megyünk tovább, majd egy csomóponton rátérünk a jelzésre. Aztán egy jelöletlen úton átvágunk a -re, hogy elinduljunk visszafele.

Szerencsére ezen az úton nincsenek nagy szintkülönbségek, van viszont gyönyörű látvány, ahogy a Nap fénye átszűrődik a lombokon és millió fényfolttal játszik az úton. A fényképezőgép csak halványan adja át a látványt, de mi nem győzünk gyönyörködni benne.

Néhány gázlón is átkelünk, már nem is győzzük számolni, mennyi Becherovkát jelent ez. Ugyanis régebben, Zoli kitalálta, hogy ahány vízfolyáson átkelünk, annyi korty Becherovka jár érte. Azóta a gázlókat, mi csak Becherovkának hívjuk. Aztán elérjük a “civilizációt”, azaz a Vár-völgyön végig húzódó aszfaltozott utat. Szerencsére ez egy lezárt út, amin nincs forgalom, haladni azonban lehet rajta. A hátizsákomra felgumizva viszem a becsomagolt régi ládát.

Vé elfáradt, így nyuszi módra, ülve szundikál kicsit.

Aztán, nyuszi hopp és megyünk tovább. Közben jobbra-balra csodáljuk a Keleti-Mecseket.

Nemsokára az Iharos-kúthoz érünk, ahol kissé felfrissülhetünk a hideg víztől. Az itteni pihenőhelyen már szemetesek is vannak, így az egyikben újra elrejthetjük a régi, immár szemétnek minősülő geoládát.

Indulunk tovább és egy régi kedves helyre érünk. Egy útőr ház ez. 1989-ben jártunk erre családosan, a szüleimmel kiegészülve. Autóval eddig lehetett csak jönni, így a Máré-vár alatt letáboroztunk. Apukám, aki messze földön ismert slambucfőző, itt is nekiállt elkészíteni az ebédünket. A hetven-nyolcvan éves útőr bácsi, aki a sorompót őrizte, odajött kicsit beszélgetni, miközben kíváncsian pislogott a bográcsba, ugyan mi főhet itt? Végül nem bírta tovább és megkérdezte, hogy mi volna ez, mert éltes kora ellenére Ő ilyen ételt még nem látott! Apu aztán elmagyarázta neki, hogy ez bizony a hortobágyi pásztorok étele. Amint elkészült, megkínáltuk a kisöreget, aki jóízűen elfogyasztott belőle egy jó adagot. Annyira ízlett neki az étel, hogy amikor visszaindultunk, kinyitotta nekünk a sorompót és beengedett a forgalomtól elzárt útra, mert arra rövidebb volt a szállásunk felé. Most láthatólag üres az őrház, nyitva a sorompó. Lefényképezem a helyet, hogy majd Apunak megmutassam.

Viszont innen tempósra fogjuk a menetet, mert kb. 1 óra múlva itt a busz és a következő csak órák múlva jön. Szerencsére az aszfaltúton jól lehet haladni.

Végig megyünk a Vár-völgy szinte egyenes útján, aztán újra találkozunk a korábban elhagyott jelzéssel.

Innen együtt folytatjuk az utat a közeli buszmegállóhoz. Még egy fénykép a kereszteződésről, majd a kanyarban feltűnik a busz. Vágta a megállóba. A track rögzítést is csak a buszon tudom megállítani, így a végét le kellett vágni. A logot is innen tudjuk beküldeni.

Pécsen vonatra szállunk és meglehetősen fáradtan, de annál inkább feltöltődve a látványtól és az élményektől, utazunk haza. Nyakig sáros öltözetünknek több csodálója akad, de mi ezzel nem foglalkozunk, hiszen alaposan megdolgoztunk azért, hogy így nézzünk ki.

Bejárt útvonal:

Komló Várvölgy am. – – jelöletlen út – GCSzFo – – jelöletlen út – – – jelöletlen út – – Komló Várvölgy am.

Megtett távolság: kb. 8 km
Szintkülönbség: 443 m.
Átlagsebesség: 1,55 km/h (mozgásban 3,27 km/h)

A track letölthető innen.

Frissítés-1: Hazaérve, a láda új koordinátáit és a helyszínen készült fényképeket elküldtem a ládagazdának, aki kicsit később felrakta azt a honlapra és köszönetet mondott a gyógyításért.

Frissítés-2: Mára némelyik turista jelzés és jelöletlen ösvény útvonala megváltozott.

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .