2013_33-35_62-64 GCSZHT, GCTivi és GCszev

2013.07.13 Szombat

---

Az új albérlet “honosítása” rendben folyik. Úgy érezzük, hogy megérdemlünk egy hétvégi pihenőnapot. Ismét Szeged van soron. A múltkor  a tápéi városrészt tekintettük meg, most a belváros van soron.

Szokás szerint a szegedi Nagyállomásra érkezünk és gyalogosan vágunk neki az útnak. Első célpontunk a Szegedi Református Templom. Most a Boldogasszony Sugárutat választjuk a belvárosba való eljutásra, párhuzamosan a villamos sínekkel. Tetszenek ezek az új PESA villamosok! Befordulva a Tisza Lajos körútra, rövidesen el is érjük a templomot. Nekünk nagyon kedvesek ezek a téglaborítású épületek! Bejutni a zárt ajtók miatt nem sikerült, így csak kívülről szemrevételezzük. Jót mosolygunk a mobil telefon kikapcsolását kérő feliraton. Ezután elindulunk a következő láda második pontján álló szoborhoz. Utunk a Nagyáruházon keresztül vezet, mert tennünk kell egy két betűs kitérőt, amire a városokban leginkább csak a kereskedelmi központok alkalmasak. Elég szomorú, hogy a nyilvános illemhelyek megszűntek a településeken, mert a sétálgató turistáknak nincs egyszerű dolguk, ha szorítja őket a szükség. A multi második pontját jelentő szobrot gyorsan megtaláljuk, bár a GPS elég bizonytalanul működik. Felmerül a gyanú, hogy nem egy másik, közelben lévő szoborról van-e szó, de a jelszó részletet jelentő monogram csak az eredetileg gondolt szobor nevéből képezhető. Megyünk az első pontra a láda nevét adó Tiszavirág (pontosabban Tiszavirágzás) szoborhoz. A névtáblája gyorsan meg is kerül, de hol a szobor? “Nézünk jobbra, nézünk balra”, mint az egyszeri ember a viccben, de sehol a szobor. Talán elvitték felújításra? Jövünk megyünk, forgatjuk a fejünket, egyszer csak a szemünkbe ötlik. (Hogy a viccet folytassam, “hát nem középen áll az a marha?”). Végig a szemünk előtt volt a támfalon, a névtábla fölött. Úgy látszik ez a kemény nyári napfény és mögötte a Tisza csillogása, szinte láthatatlanná tette az áttört szobrot. Vagy csak agyunkra ment a meleg? Jót nevetünk a vakságunkon. Leolvassuk a vízmércéről a szükséges adatot és indulunk a hídon át a folyó túlpartjára, a harmadik ponthoz, de előtte még vasútbarátként, megnézem az Alsótanyai Gazdasági Kisvasút emléktábláját a szemben lévő épület falán. A hídon Vé pózolgat kicsit a kialakított pihenőben, én fényképezem, majd megérkezünk a harmadik ponthoz is. Számolgatunk, logolunk majd a kút melletti árnyas padon kis pihenés következik. Kutya meleg van, nemhiába írunk júliust! Még Vé is felteszi a (mű)szalmakalapját, ami különben nem szokása. Elindulunk vissza a hídon. Célunk a Szegedi városnézés multi 1. pontja. A Tisza Lajos körúton látunk egy nosztalgia villamost is. Szép ellenpontja az újaknak. Az “Öreghölgy” víztoronyhoz érve, rácsodálkozunk mennyire hasonlít a szolnoki “Gólyához”, csak az nincs ilyen szépen rendbe téve, mint ez. Pedig a szolnokira is nagyon ráférne! A koordinátát keresve, a GPS teljesen megbolondul, össze-vissza mutat. Kénytelen vagyok újra kalibrálni az eszközt. Így már megvan a mérnök úr és az Ő neve, indulhatunk a multi második pontjához, egy újabb szoborhoz. Odaérve megnézzük alaposan, de olyan szigorúan tekint ránk, hogy inkább megyünk tovább. A harmadik ponton ismét pihennünk kell kissé a nagy melegben. Míg a padon pihegünk, nézegetjük a “Hungarian Jugendstil” stílusban épült épületet, azaz a Reök-palotát.

Miután pihegtünk/pihentünk a Dóm tér felé vesszük az irányt. Itt is egy szobrot keresünk. Kicsit irigyeljük, mert az árkádok alatt a jó hűvösben ácsorog. Nem maradt más hátra, mint a multi utolsó pontja, a Móra Ferenc Múzeum. Bemenni most nem akaródzik, erre hosszabb időt kell szánni, hogy alaposan körbenézzünk. Megtaláljuk a piros követ és alatta a ládát. Ezt is kikutattuk! Már csak egy éttermet kellene, ahol megebédelünk. Ez is megvan. Szemben az állomással lévő utcában, az Alsóvárosi Tóth Vendéglő az. Ebédre várva, nézegetem a megtett útvonal trackjét. Ez bizony nagyon cikk-cakkos és darabos. Vagy pocsék volt ma a műhold vétel (előfordul) vagy a Locus új verziója máshogy kezeli a GPS-t. Végignézem a beállításokat, sűrűbbre veszem a mintavételt, hátha jobb lesz! Aztán elköltünk egy finom ebédet és isteni hideg csapolt sört iszunk hozzá. Ez felséges volt! Irány az állomás!

A vonaton levonjuk a mai nap tanulságát.

Szeged egyre jobban tetszik! Nagyon élhető városnak látszik. Itt a Botka név többet hozott, mint nálunk. Azt hiszem még jó párszor visszatérünk ide! Szerencsére van láda bőségesen!

A nap mérlege:

Bejárt útvonal: Szeged vá. – jelöletlen út – GCSZHT – jelöletlen út – GCTivi-2 – jelöletlen út – GCTivi-1 – jelöletlen út – GCTivi-3 – jelöletlen út – GCszev-1 – jelöletlen út – GCszev-2 – jelöletlen út – GCszev-3 – jelöletlen út – GCszev-4 – jelöletlen út – GCszev-5 – jelöletlen út – Alsóvárosi Tóth Vendéglő

Megtett távolság: szakaszokban rögzítve, kb. 10 km.
Szintkülönbség: 185 m.
Átlag sebesség: 4,0 km/h.
A track letölthető innen.
(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)

Megköszönjük, ha a bejegyzést megosztod ismerőseiddel, hátha nekik is tetszik!. Nem sértődünk meg, ha tetszésedet egy Kedvelemmel is kimutatod felénk.