2015_18_205 GCIRRD
2015.02.14 Szombat
Az elmúlt hetekben kicsit elegünk lett a budapesti ládákból. Mivel tél van, kézenfekvő lehetőségként kínálkozik a Balaton, illetve annak környezete. Idén a Déli-parton még nem jártunk, látogassunk hát el, ide!
Ma egy kicsit eltávolodunk a part menti sávtól. A közigazgatásilag Balatonlellétez tartozó Rádpusztára megyünk. Igaz, hogy Balatonlelléhez tartozik, de gyalogosan Balatonszemestől könnyebb a megközelítése, ezért itt szállunk le a vonatról. A ma felkeresni kívánt geoláda, eredetileg multiládaként kezdte pályafutását. Aztán a sokszoros ládaeltűnés és az M7-es építkezése miatt, virtuálissá degradálódott és Irmapuszta kimaradt belőle. Már csak nevében őrzi az egykori kettősséget, ezért választottam bejegyzésem címéül a “Csak fele igaz” kitételt.
Tehát a balatonszemesi vasútállomásról, rövid felszerelés igazítás után nekiindulunk az útnak. Balatonszemesnek csak a központjában, főleg a boltok környékén van némi élet. Ez is aztán gyorsan eltűnik és szinte csak ketten ballagunk az utcákon. A vendéglátóhelyek zárva, a boltok közül is csak hébe-hóba van nyitva egy-egy. Ez a Balaton-parti település is téli álmot alszik és nyilván a nyári forgatag zsivajáról és nyüzsgéséről álmodik.
A 
jelzést követve, lassanként el is hagyjuk a település házait. Elhagyott aszfaltúton megyünk. Egy kereszteződésben aztán átváltunk a 
jelzésre. Nem csak a jelzés változik, hanem az út állapota is. Hagy némi kívánnivalót maga után, látszik, hogy leginkább csak mezőgazdasági célból használhatják.
Mivel most édes-kevés a tennivaló a földeken, járművek által nem zavarva, gyűlnek a megtett kilométerek. A hőmérséklet fagypont alatt van még, pedig már jócskán benne járunk a délelőttben. Hatalmas szőlő ültetvények maradnak el mellettünk. Egy egyre erősödő zúgás jelzi, hogy lassanként az M7-eshez érünk. Híd vezet át fölötte. A kihalt puszta nagy csendessége után, szinte bántó a forgalom keltette zaj, pedig nem is olyan sűrű a járműsor. Átkelünk a hídon, aztán ismét a csend és a szőlők következnek. Utunk egy másik útba torkollik, ez jön Balatonlelle felől. Ezzel párhuzamosan fut a 67-es út és azon túl hatalmas halastó. Amellett van valahol Irmapuszta, ahol az egykori multi másik fele volt. Most sűrű páraréteg takarja el előlünk. A szántóföldön egy gém szedeget.
Nézelődés után folytatjuk utunkat. Lassan Rádpusztára érünk. A település határán egy remekül kinéző lovardára leszünk figyelmesek. Az EU-s tábla elárulja, hogy támogatással történt a kivitelezése, bár olyan messze van, hogy nem lehet elolvasni, pontosan mi is volt a támogatás célja.
Még párszáz méter és meg is érkeztünk a hajdani, Árpád-kori templomhoz, illetve a romjaihoz. Egy kis kapun keresztül lehet belépni a területre, amely egyben Rádpuszta temetője is. Lepakolunk egy padra és körbejárjuk a romot. Ugyan a nap már magasan jár, de a falak árnyékában még ott a reggeli dér. Ezek szerint egyelőre mínuszban állhat a hőmérő, de melegebbnek tűnik az idő. A napsütést már-már kora tavaszinak érezzük, ki is gomboljuk a kabátot. Aztán az árnyékban meg gyorsan vissza, mert ott bizony tél van. Impozáns templom lehetett a megmaradt falakból ítélve. Kíváncsian járjuk be a területet. Jelenleg is felszentelt hely lehet. Egy zárható, új ajtó és feszület mutatja, hogy valószínűleg időnként még miséznek itt, nyilván a temetésekkor. Érdekes, ahogyan a falakon facsemeték nőnek. Ha ez így marad, akkor gyorsan romlani fog a maradék falak állaga is, mert a gyökerek szét fogják feszíteni a köveket, téglákat.
A templom után a temetőt vesszük szemügyre. A láda megtalálásának igazolásához ugyanis, az egyik sírról kell a benne pihenő nevét leolvasni, jelszó gyanánt. Hetente azért elvetődik ide egy-két kesser, nyáron több is. A “nyugodj békében!” mondás, nem tűnik indokoltnak jelen esetben. Talán lehetne más módot is találni a jelszóképzésre. De, ugye ez gusztus dolga. Nekünk annyira nem jön be. Mindenesetre szegény ember, életében nemigen gondolta, hogy ennyi ismeretlen fogja a sírját látogatni. Lehet, hogy halálában népszerűbb lett, mint életében volt. Gyorsan megtaláljuk a néhány sír között a keresettet és belogolunk.
Aztán a kis padokon letelepszünk és megebédelünk. Közben hagyom, hogy átjárjon a hely szelleme. Azon töprengek, hogy jó lett volna egy kis leírás a ládaoldalon a templom történetéről. Szívesen elolvastam volna. Szeretjük Vé-vel az ilyen régi templomromokat! Nyilván energiákban gazdag helyre épülhettek, mert általában kellemesen érezzük magunkat a közelükben. Idáig, jobbára csak a pálosok templomromjait látogattuk, de ez az Árpád-kori rom is hasonló hatással bír. Ezek a romok is fel fognak kerülni a kedvenc helyeink közé. Míg eszem, Vé fotósorozatot készít rólam, nem hagyja, hogy sokat gondolkozzam. Amikor az orrfújásom is megörökíti, kezd uncsi lenni a dolog.
Ebéd után még egyszer körbejárjuk a gondozott területet. Szépek az örökzöldek a napfényben. Egyes köveken már sarjad a növényzet, finom szőrrel beborítva a követ. Érdekes látvány. Természetesen a kis virágok sem maradhatnak megörökítetlenül.
Lassan szedelőzködünk. Vetünk még egy búcsú pillantást a kapura, aztán nekivágunk az útnak, amerre jöttünk.
A tavaszias napsütés időközben kicsalt néhány embert a szőlőkbe, erről a sorok végén hagyott gépkocsik árulkodnak. A nap is csak legyőzte a mínuszokat, mert a talaj felső rétege megolvadt és igencsak csúszóssá vált. Néha komoly tornamutatvány szükséges egy-egy sárosabb szakaszon átkeléshez és a talpon maradáshoz. Meglehetősen sárosan érkeztünk Balatonszemesre, de jókedvünk töretlen. Különösen Vé-é, miután kiderül, hogy még van idő a vonatig és le tudunk sétálni a partra is. Megcsodáljuk a hullámok által felhalmozott jeget és persze, a vizet.
Aztán indulunk vissza az állomásra, mert közeleg a vonat indulási ideje. Jó kis nap volt a mai is!
A nap mérlege:
Bejárt útvonal: Balatonszemes vá. – – – GCIRRD – – – Balatonszemes vá.
Megtett távolság: kb. 11 km.
Szintkülönbség: 233 m.
Átlagsebesség: 3,5 km/h (mozgásban 3,9 km/h.)
A track letölthető innen.
(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)
Kérünk, hogy a lenti csillagok használatával jelezz vissza számunkra, hogy tetszett-e a bejegyzés. Az értékeléshez nem szükséges bejelentkezni. Visszajelzésedet köszönjük!
A bejegyzést meg is oszthatod, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg nekünk hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével!
Katulyakutató 