2015 55_242 GCBICS

2015.05.18 Hétfő

Megkezdtük szabadságunk harmadik hetét. Talán, még életemben nem voltam háromhetes szabadságon, pedig a szakemberek szerint ennyi szükséges, hogy az ember kipihenje magát és fel tudjon töltődni a következő szabadságig. Idén ez sikerült. Természetesen, folytatjuk a geoládák gyűjtögetését. Ma Baranyába látogatunk el.

---

“Bicsérd – az a hely, ahova az ember nem megy el “csak úgy”, pedig megéri.” – kezdődik a település geoládájának oldala. Valóban, a geocaching nélkül eszünkbe sem jutott volna ellátogatni ide. Kis túlzással, még azt sem tudtam, hogy a település létezik. Csak Vé ismerte, aki hajdani telefonközpontos múltjából adódóan minden, legalább egy telefonszámmal rendelkező települést ismer az országban. Legalábbis azt, hogy az ország melyik részén található és mi a körzetszáma valamint azt, hogy mely településeken át volt kapcsolható az adott szám. Természetesen ez még a kézi kapcsolású központok idejére vonatkozik, ami ma már történelem. A fiatalok jó része, akiknek a mobiltelefon használata a természetes, lehet, hogy nem is hallott arról, hogy valaha kézzel kapcsolták össze a hívót és a hívott felett. Ennyit a távközlés történelméből, ugyanis vonatunk közben Bicsérd állomásra érkezett.

Leszállunk az állomásról, megigazítjuk felszerelésünk és elindulunk a vasúttal párhuzamosan, az útátjáró felé. Odaérve a sorompót zárva találjuk, így szépen megvárjuk, míg a vonat elhalad mert, ahogy a vasutasok mondják, a hideg vas nagyot üt.

Miután a jelzőlámpa villogó fehérre kapcsolt, megkezdjük hosszú sétánkat a településre, ugyanis Bicsérd is azon települések közé tartozik, melyek vasútállomása a településtől 3-4 km-re épült meg. A gyér forgalmú országút szelíden hullámzik, elég unalmas rajta a gyaloglás. Főként, hogy már május második felében járunk, még az ilyenkor szokásos, melegbe hajló hőmérséklettel is meg kell birkóznunk. Az egyhangúságot csak az út mellett nyíló pipacsok látványa oldja, mely virág az egyik kedvencünk.

Lassan elhagyjuk a községbe vezető másik út elágazását, mikor meglehetősen kellemetlen szag csapja meg szaglószervünket. Mit csapja, úgy orrba vág, hogy majd’ elered az orrunk vére. Mint kiderül, bal felől egy sertéstelep található és arról fúj a mérsékelt erejű szél. Aki már érezte a disznótrágya átható szagát, az tudja miről beszélek, aki meg nem, az ne is tudja meg! Már majd a könnyünk csordul ki, de csak nem akar szűnni a szag. Közben látjuk, hogy épp a trágyát hordják ki az ólakból és rakják egy billenős IFA-ra. Ezért hát a penetráns koncentráció! A megbolygatott anyag bosszúja. Szerencsére minden rossz véget ér egyszer. Lassanként kikerülünk a telep hatóköréből. Elgondolom, hogy milyen lehet a településen élni, ha a telep felől fúj a szél. Bár, valószínűleg a telephely, az uralkodó széljárás figyelembevételével épült és akkor a szántóföldek felé fúj a szél. Mire újra szagmentes környezetbe érünk, már a község határán ballagunk. Egy kis földúton be is kanyarodunk a horgásztó felé. Ezt a tavat a község önerejéből és némi uniós támogatással hozta létre. Első látásra is megnyerő a rendezett környezet. Mindjárt a tó legszélén, kis vízlépcső mellett megyünk el, mely arra hivatott, hogy a tavat tápláló Bicsérdi vízfolyás nevű patak(?) vizét kissé oxigénben dúsabbá tegye, illetve megakadályozza, hogy ebben az irányban a halak kiszökhessenek a tóból. Arrébb halcsúszdát látunk. Ezen keresztül szokták betelepíteni a halakat, a horgászok nagy örömére. Nagyon pozitív. hogy a tó környezete növényzettel fedett. A fák és a fű zöldje kellemesen nyugtató a szemnek és gyorsan feledteti a szaglószervünket ért atrocitást.

A víz utánpótlása bőséges lehet, mert a tónak a másik végén, van egy természetes “túlfolyója”, ahonnan szikkasztó árok vezeti el a felesleges vizet és amit nem bír elnyelni, azt vissza a patakba. A fenntartók gondoltak arra, hogy zavartalanul körül lehessen sétálni a tavat, mert a vizes, sáros túlfolyón, pallók vezetnek keresztül, így száraz lábbal körbe sétálható a tó.

A településhez közelebbi oldalon büfét és fedett kerékpártárolót találunk. A tujával körbevett területen és az árnyékot vető fűz alatt, kellemesen lehet mesélni, a “csak a szeme volt ekkora” típusú történeteket egy korsó sör mellett. Láttunk már pár horgásztavat, de ilyen kellemes környezettel még nem találkoztunk! A tó közepén van egy kis mesterséges sziget is, ahova egy híd vezet.

Megyünk tovább a látnivalókat fürkészve. A parton megállít bennünket egy néni, aki hatalmas teknőcöt tart a kezében, hogy ez milyen fajta, mert ilyet Ő még nem látott. Valóban a mocsári teknősnél jóval nagyobb a termete és a súlya, a fejformája pedig különös. Vadul fújtat és mindenáron harapni akar. Ismerősnek tűnik, végül eszembe jut, hogy nemrég egy ismeretterjesztő csatornán láttam egy filmet az aligátor teknősökről, arra hasonlít. Ez ugyan nálunk nem honos, de a fekete kereskedelem révén, a különc gyűjtőkhöz bekerülnek mindenféle egzotikus állatok. Lehet, hogy ez is ilyen szökött vagy megunt állat. Mondom a néninek, hogy ne nagyon nyúljon a fejéhez, mert ha valóban az általam feltételezett fajta, akkor könnyen leharaphatja az ujját. A néni óvatosan leteszi a vízpartra, mire az állat becsusszan a vízbe. Ha valóban ez a feltételezett fajta egy példánya, akkor itt nem sokáig fognak horgászni, mert nem marad hal a vízben – gondolom, majd elköszönve továbbállunk. A láda címéből a horgászás már megvolt, most jöjjön a játék. A tótól nem messze ugyanis egy impozáns játszótér és egy szabadtéri konditerem fogad bennünket. Vé-nek persze, rögtön ki is kell próbálnia minden fitnesz gépet. Némelyik olyan izomcsoportjait mozgatja meg, amelyekre nem is gondolt, hogy léteznek. Egyik gépről a másikra pattan, hiába óvom, hogy holnap lesz még ennek böjtje. (Lett is.) Én beérem azzal, hogy megnézem Vé gyakorlását, nekem ennyi mozgás is elég. (A szemtorna is torna.) Némelyik alkalmatosság erősen gondolkodóba ejt (agytorna), hogy hogyan is kell használni, de Vé szemlátomást feltalálja magát és lehet, hogy nem rendeltetés szerűen, de minden gépet használatba vesz. Úgy rohan egyiktől a másikig, mint éhes kisgyermek a cukrászda pultjai között.

Én már Vé testgyakorlásának látványától is elfáradtam, így a játszótér fából készült játékait veszem szemügyre. Mivel hétköznap van és tart még a szorgalmi időszak az iskolában, óvodában, egyedül vagyok a “játszin”. Akár homokvárat is építhetnék az árnyékos homokozóban, de nem hoztam vödröt és lapátot, így kihagyom. Nagyon tetszenek ezek a természetes, fából készült játékok és a környező, gyönyörűen nyírt pázsit. Sokkal barátságosabbak, mint gyermekkorom vascsőből épített, rozsdásodó játékai.

Közben Vé is elfárad és mellém érve, a geoláda jelszavának keresésébe fogunk. Meg is találjuk, egy falépcső korlátjára, filctollal felírva. Hát ez kissé igénytelen megoldás, ebben az igényes környezetben! Felmegyünk a lépcsőn, hogy a falucska központjába jussunk. Itt legelőször is a község történetét bemutató táblába botlunk, amiről megtudjuk, hogy Bicsérd már a rómaiak korában is lakott volt. Megtekintjük a Polgármesteri Hivatal épületét, ami inkább templomra emlékeztet, mint hivatalra. Árkádja alatt kirakodóvásár. Mellette áll II. Rákóczi Ferenc szobra, körben gondozott park és virágzó díszfák.

Az egész falu látványa olyan, mintha nem is Magyarországon járnánk, hanem valahol Európa boldogabbik felén. Itt tényleg jól sáfárkodtak az EU-s pénzekkel és úgy tűnik, arra is költötték el, amire pályázták. Érdekes, kapuszerű lámpadísz áll a központi tér szélén, mintegy fogadva a látogatót.

Mi azonban, ezen a kapun keresztül távozni fogunk. Elhatároztuk ugyanis, hogy alaposabban szétnézünk a faluban és ezért illetve, hogy elkerüljük a sertéstelep okozta “élményt”, a falu másik utcáján távozunk. Menetben vetünk még egy pillantást a játszótérre és a háttérben a horgásztóra a játszótér bejárata felől, majd sétálunk tovább a csöndes utcácskán.

Elmegyünk egy diófaliget mellett, majd a temető előtt elfordulva, lassan kiérünk az országútban folytatódó utcára. Már itt is a falu széle! Fájó szívvel búcsúzunk ettől a kis ékszerdoboz településtől. Ha pecáznék, biztos eltöltenék itt pár napot! Egy kis erdősáv árnyékában érünk vissza arra az útra, amelyen a vasútállomásról jöttünk. Szerencsésen, a szél felőli oldalról kerültük meg a sertéstelepet, így most nem éreztük a szagát. Hosszas sétával elérjük a vasútállomást. A Felvételi épület árnyékában letelepszünk egy padra és megebédelünk. Ebéd után egy kis bóbiskolás is belefér. Ez annyira jól sikerül, hogy csak a vonat fékjeinek csikorgására pattanunk fel, majdnem lemaradtunk. A “BéZé” olyan csöndben érkezett, hogy azt hittem, lopakodó változattal állunk szemben. Felszállunk Vé kedvenc motorkocsi típusára (azt mondja, méretben ez kompatibilis vele, mert ennek üléséről legalább leér a lába) és elzötyögünk Szentlőrincre, ahol majd átszállunk az IC-re.

A nap mérlege:

Bejárt útvonal: Bicsérd vá. – jelöletlen út – GCBICS – jelöletlen út – – jelöletlen út – Bicsérd vá.

Megtett távolság: kb. 9 km.
Szintkülönbség: 106 m.
Átlagsebesség: 3,0 km/h (mozgásban 4,0 km/h)

A track letölthető innen.
(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)

Frissítés_1: Már, mondanom sem kell, hogy a régi mobil homályos képeket készít. Alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy nem csak ujjlenyomat van a lencsén, hanem valamikor megsérült, azért olyan foltos. Kellene egy új fényképezőgépet venni, de erre egyelőre nem futja.

Frissítés_2: 2022-ben értesültünk a médiából, hogy a nagy aszály következtében, a bicsérdi horgásztó kiszáradt. Megdöbbentünk, mert nem apró tóról van szó. Aztán hallottam, hogy a Debrecen melletti Vekeri-tó és a Fancsikai víztározók is kiszáradtak, pedig azok jóval nagyobb vízmennyiséggel bírtak. Borzasztó ez a klímaváltozás!

A bejegyzést egy gombnyomással megoszthatod néhány közösségi oldalon, a Megosztás alatt található gombok segítségével, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével küld el számunkra!

Fontos! Az oldalon Hirdetésblokkolót használva, nem látszanak a Feliratkozás és Megosztás gombjai, célszerű azt kikapcsolni. Nyugodtan megteheted, reklámmal nem fogsz az oldalon találkozni.