2015_04-10_191-197 GCsoro, GCMILL, GCMUJE, GCfenn, GCHIDE, GCfuit és GCELGI
2015.01.31 Szombat
Ámokfutásnak egy korábbi bejegyzésben azt az alkalmat neveztem, amikor a szokásos 1-3 ládánál többet kerestünk meg. Ennek az oka a nagy a ládasűrűség, amikor kevés gyaloglással sok csésze begyűjthető. Mint korábban már említettem, orvosi javallatra sokat kell gyalogolnom, így alkalmanként a min. 5 km-es távhoz ragaszkodunk. Ez ugyan nem sok, de városi környezetben ennyi is elég a szennyezett levegő miatt. Természetesen ez a távolság a természetben elérheti a 20 km-t is. Mivel a geoládák jelentik a motivációt a gyalogláshoz, kézenfekvő, hogy ezekhez igazítjuk a kirándulást.
Mai helyszínünkön, a Városligetben, igencsak nagy a ládasűrűség, így mai is “ámokfutásba” kezdünk a tervezett 7 ládával. Tudom, vannak ládászok, akik egy-egy alkalommal ennél jóval többet is begyűjtenek, ám a tatai tapasztalat azt mutatja, hogy nem érdemes túl sokat bevállalni, mert kevesebb élmény marad meg. Nekünk pedig, nem csak a megtalálások száma fontos, hanem az is, hogy minél jobban megismerjük a meglátogatott helyet. Mai utunk a Városliget közelében lévő Rákosrendezőn kezdődik. Rákosrendező állomás vagy régebbi megnevezése alapján pályaudvar, kiemelt szerepet kapott az életemben. Ugyanis ennek az állomásnak az újrahasznosításából írtam a szakdolgozatomat és anyaggyűjtés közben találtam rá a geocachingre.
Tehát Rákosrendezőn szállunk le a vonatról (hogyan is érkezhettünk volna másképp?). A peronon végigmenve elhaladunk a műemlék Felvételi épület előtt. Műemlék létére, szegény elég rossz bőrben van. Még a 2 évvel ezelőtti állapotához képest is, amikor utoljára jártam itt, szemmel láthatóan rosszabbul van. Életveszélyes volta miatt, a benne lévő szolgálatokat ki is költöztették belőle. A forgalmi iroda a peron mellé, konténerbe került, a pénztár helyett pedig, jegykiadó automatát szereltek fel. Nekem úgy tűnik, mintha szándékosan hagynák leromlani. Hátha összedől magától és akkor széttárt karokkal lehet mondani, mit csináljunk, nem bírta ki felújításig. A terület egyébként igen értékes, a Fővárosnak is tervei vannak a terület hasznosítására. Ha ez a régi épület összedőlne, sok probléma megoldódna. Nem kellene trükközni, mint a kelenföldi pályaudvaron, ahol egy éjszaka alatt “tévedésből” lebontottak egy szintén műemléki védettségű épületet. A felújítás így sokkal kevesebből jött ki.
A sorompóhoz érve, azt nyitva találjuk, ami ritkaság. Három vonal személyforgalma is áthalad itt, a Vasúttörténeti Parkot kiszolgáló menetekről nem is beszélve. A tolatás már ritka, így a régi szakállas sorompót felváltó, korszerű csapórudakról hiányzik a “10 percen túl is zárva tartható’ tábla. Ennek ellenére a csapórúd gyakran ereszkedik és emelkedik itt. Lehet, hogy ez az ország legkihasználtabb sorompója! A jelszó két részletből áll. Az egyik fele a sorompó nyitott, a másik, zárt állásában olvasható. Gyorsan le is olvassuk az egyik felét és időben, mert már ereszkedik is a csapórúd, mintha megrendelésre történne. Gyorsan megkeressük a másik jelszórészletet is. Az autósok ugyan csodálkoznak, hogy miért is nézegetjük a csapórúd végét, de ez legyen a mi, és a geoládász társadalom titka! A filces feliratok már nagyon rosszul olvashatók. Szerencsére kitalálhatók.
Még megcsodáljuk a vadiúj kék FLIRT-et (tavaly állt szolgálatba!), majd a vasút mentén elindulunk a Nyugati pályaudvar felé, stílszerűen a Vágány utcán. Elmegyünk a hajléktalan szállóvá alakított egykori vagonok mögött, melyet a másik oldalról minden alkalommal látunk, ha a Nyugatiba érkezünk. A Dózsa György úthoz érve, átkelünk az aluljárón a sínek alatt és már a Városliget szélén megyünk a Milleneumi Földalatti Vasút egykori felszíni szakaszának egyetlen megmaradt emléke felé. Most ismét következzen egy kis szakmai ismertető! Tehát az említett kötöttpályás vonal hivatalos neve: Milleneumi Földalatti Vasút, mert a Honfoglalás ezeréves évfordulójára építették. A köznyelv csak Kisföldalattinak hívja. “Rendszertani” besorolása szerint ez az 1. sz. metróvonal. Ez az elnevezés azonban megtévesztő. A Kisföldalatti ugyanis nem metró, hanem az ún. kéregvasút kategóriába tartozik. Mi a különbség? A folyamatot leegyszerűsítve, a kéregvasútnak ásnak egy hatalmas gödröt, elhelyezik benne az infrastruktúrát, járműveket stb, majd az egészet lefedik. Fölötte nyugodtan zajlódhat az élet, azt már nem zavarja semmi sem. A metróvonalak viszont mélyebben vezetnek és ezeket fúrópajzsok segítségével készítik el. Csak az állomásoknál történik földfelszíni munka. Ennyi “szabadegyetem” elég is lesz, úgy gondolom. Nem mindenki tudja, hogy a kisföldalatti (maradjunk ennél a közkeletű elnevezésnél), nem mindig a jelenlegi útvonalán haladt. Egykoron a végállomása nem a Mexikói útnál volt, hanem kibújt a föld alól a Hősök tere mellett, (hasonlóan a 2-es és 3-as metróhoz, ahogy felszínre jön a Pillangó ill. Kőér utcánál), megkerülte a Városligeti tavat, majd a Széchenyi fürdő mellett ért a végállomásához. Ezt a nyomvonalat 1973-ban megszüntették. Mára csak egy kis híd maradt az elbontott vonalszakaszból, mely egykor a pálya fölött ívelt át. Megmaradását talán annak köszönheti, hogy egyike volt az első magyarországi vasbeton hidaknak. Míg ezeket a sorokat elolvastátok kedves olvasóim, meg is érkeztünk az egykori felüljáróhoz.
Természetesen, nem ilyen lapos járművek jártak erre egykoron, hanem a pálya le volt süllyesztve, illetve azóta a környezetet is feltöltötték némileg. Szerencsére ez a műemlék jó karban van, nem úgy, mint a korábban meglátogatott. Egy beton akna oldalában találjuk meg a mikro méretű geoládát. Igyekszünk feltűnésmentesen kivenni. Vé nagy mestere ennek! Közben némi borzadással gondolunk arra, hogy ugyan hány kutya tisztelhette meg a ládát a névjegyével! Mégiscsak tenni kellene a zsákba egy gumikesztyűt, de mindig elfelejtjük, mire hazaérünk. Gyors logolás, majd visszacsempésszük a ládát a helyére. Itt véget is ér a szakmai túra mára, jöjjön a szórakozás!
Irány a Műjégpálya! Tél van, hétvége van, gőzerővel megy az üzem. A jégen korcsolyázók siklanak, a parton nézelődők állnak. Háttérben a Vajdahunyad vára, mely remek hátteret ad a látványnak. Azért látszik, hogy nincs túl hideg, mert ahol nem hűti a pályát a gépezet, ott áll a víz. Megcsodáljuk a tó partján díszelgő hatalmas platánokat is, amiket nagyon szeretünk.
Innen teszünk egy kis kitérőt a Felvonulási tér felé. 2002-ben egy fénykép kiállítás képei voltak itt elhelyezve, “Földünk a magasból” címmel. Akkor a kiállítás kapott egy ládikát, megszűnése őta pedig, a képeket az Interneten lehet megtekinteni. A láda különleges formában él tovább. A fényképek közül, egy megadott földrajzi koordinátán készült fényképen szereplő állatok számát és fajtáját kell megállapítani és ezt jelszóként használva lehet logolni. A fényképet otthon megkerestem, most pedig, ha már erre jártunk, stílszerűen az eredeti láda koordinátáiról fogjuk belogolni. Remélem jól határoztam meg a jelszót! Sikerült! Egy újabb különlegesség a tarsolyunkban!
Most pedig folytassuk a Városligeti sétát! Következő láda a “Mikroláda a Városligetben”, melynek dedikált célja, “a Városligetben uralkodó viszonyok bemutatása”. Nos, viszonyok, azok vannak! A hideg ellenére sok hajléktalannal találkoztunk. Ahogy Vé fogalmazta, elég egyedi fazonokat láttunk. Akadt közöttük néhány kővé dermedt is, mint pl. Winston Churchill, akiről a sétányt is elnevezték, vagy a közelmúltunkból, Ronald Reagan szobra. Természetesen e két utóbbi személy nem a hajléktalanok közé tartozott.
Közben megkerestük a mikroládát is, mely határozottan bátor rejtés. Nem csoda, ha gyakran eltűnik. A másodikként meglátogatott ládához hasonlóan, egy betonlap alatt bújik meg. Megyünk tovább. Az épületek is gyönyörűek. Itt van pl. a Milleneum Háza, mely kulturális központként funkcionál.
Most hosszabb séta következik a fák alatt, majd elérünk a Liget Fenyvesnek nevezett területre. Itt nyugszik az egykor Martinovicsot és társait védő ügyvéd, aki a Fővárosra hagyta vagyonát és cserében azt kérte, hogy itt, a Városligetben temessék el. A sírkövére csak annyit vésetett: “Fuit”, ami latinul azt jelenti “volt”.
A virtuális láda logolása után sétálunk tovább. Kissé távolabb, feltűnik a Közlekedési Múzeum tömbje, ahol Zolival egy remek napot töltöttünk el régebben. Most csak távolról integetek a kiállított gőzösnek és megyünk tovább mai túránk utolsó állomásához, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézethez.
Ez a láda ugyan már nem a Városliget területén van, de közel található a Zuglói vasútállomáshoz, ahonnan haza utazhatunk. Ez a láda igazi kihívás. Az intézet kerítésében van ugyanis elrejtve. A kerítés meg a forgalmas Thököly útra esik. Most is, ahogy odaérünk, pont egy autó parkol a ládával szemben, benne pedig ott ül a sofőr. Kicsit nézelődünk. Igyekszünk magunkat kíváncsi turistának álcázni, akik csak a kiállított Eötvös-ingára kíváncsiak.
Közben beazonosítjuk a keresett kerítésoszlopot. Mivel a sofőr csak a mobilját nyomkodja, nem figyel, így megpróbálkozhatunk a láda elővételével. A megadott rejtek azonban üres! A logokat elnézve, gyakran van ez így. Szerencsére pótjelszó is található, azzal logolunk. Talán szerencsésebb lett volna a kevésbé forgalmas Columbus utcai kerítésbe rejteni a ládát. Úgy talán kevesebb embernek szúrna szemet. Igaz, onnan meg nem lehet látni a kiállított szerkezetet! A kiállításra már nincs idő bemenni, ez máskorra marad. Vé-t egyébként se nagyon érdekli a fizika. Indulunk a vasútállomásra, hogy hazautazzunk. Útközben a mai nap élményeiről beszélgetünk. Rövid, de tartalmas kirándulás volt!
A nap mérlege:
Bejárt útvonal: Rákosrendező vá. – jelöletlen út -GCsoro – jelöletlen út – GCMILL – jelöletlen út – GCMUJE – jelöletlen út – GCfenn – jelöletlen út – GCHIDE – jelöletlen út – 
– GCfuit – – jelöletlen út – GCELGI – jelöletlen út – Zugló vm.
A térkép program ismét frissített és visszaállt alapbeállításokra, így csak menet közben vettem észre, hogy a track rögzítés hiányos. A beállítások korrekciója után már jó lett. Ettől van a track elején az a furcsa kiugrás és a darabosság.
Megtett távolság: kb. 7 km. A hiányos track miatt nincsenek magassági és sebességi adatok.
A track letölthető innen.
(Ha nincs olyan program a gépeden, amivel megnyithatod, akkor a Windows Áruházból letöltheted a neked leginkább tetszőt.)
Kérünk, hogy a lenti csillagok használatával jelezz vissza számunkra, hogy tetszett-e a bejegyzés. Az értékeléshez nem szükséges bejelentkezni. Visszajelzésedet köszönjük!
A bejegyzést meg is oszthatod, hátha tetszene az ismerőseidnek is. Ha véleményed van, írd meg nekünk hozzászólásban, vagy az Írj nekünk! oldalon található űrlap segítségével!
Katulyakutató 